A jóképű férfiakkal mindig bizalmatlanok a nők? Hogy lehet ezt tompítani, bizalmat nyerni? Mit lehet mondani, tenni?

Az a "baj" külsőre jól nézek ki (jóképűbb, magas, mostanában sportos) és viszonylag sok csajnak tetszem meg első látásra is, ezt mondják és látom is. Belsőre viszont a gyerekkorom és neveltetésemből fakadóan alapvetően egy szerényebb, visszafogottabb srác voltam mindig, sőt régen bőven szorongós és gátlásos. Most mélyen nem mennék bele, de a szüleim nem tudták kimutatni soha a szeretetüket se felém, se egymás felé, nekik nincs semmi önbizalmuk és belém sem tápláltak semmit, sőt apám egy alkoholista segédmunkás és rengeteg erőmet lekötötte fiatal felnőttként, hogy én ne olyan legyek semmiben, mint ő és a gyerekkori sérüléseimből felépüljek. Ezekből és a lelki bajokból azért az utóbbi években kezdek kijönni, de sosem leszek macsó már. Viszont újabban sokkal beszédesebb, barátkozósabb vagyok, a szorongásaim, gátlásaim jó nagy részét úgy látom el tudtam hagyni.

26 évesen nincs sok kapcsolati tapasztalatom, két darab féléves kapcsolatom volt, illetve pár rövidebb dolog, de eléggé vágyom már egy párra. Ismerkedéskor aztán sok csajnál látom, hogy ilyeneket kérdezget, hogy "Neked ugye nincs barátnőd?" (mintha nem hinné el, hogy nincs), meg "Egy ilyen helyes srác hogy lehet egyedül?", vagy múltkor egy csaj azt mondta, hogy biztos tegnap is volt és holnap is lesz egy randim valaki mással (vele aznap volt), annyira kapós lehetek. Én elhiszem, hogyha normális családban növök fel, akkor lehet más ember lennék belül és egy csajozós nőcsábász lennék talán a sok extra önbizalomtól, de nekem ez jutott (amit nem bánok). De hogy lehet a nők felé bizalmat építeni, hogy ne ilyeneken gondolkodjanak? Vagy ezt olyan csajok mondják, akiket már vertek át bőven pasik? Mit lehet ezzel kezdeni?