Hogy lehet, hogy a mostani 25-40 évesek ennyire le vannak maradva az életben?

Szokásos troll kérdés meg provokálás.

Na akkor mondom a saját példánkat párommal. 22 évesek vagyunk, több mint egy éve már dolgozunk is. Garantált bérminimumot kapok, párom kicsivel többet. Havi kiadásunk rezsire szinte nincs, rokonoknál élünk, az alap dolgokba szállunk csak bele, okoskészülékekre törlesztő lassan lejár, nem egy nagy összeg amúgy az sem. Jogsi volt most nagyobb kiadás. Együtt élünk, egyikünket se támogatta senki, hogy el tudjunk valahogy indulni, mindent magunknak teremtünk elő szépen lassan. Gyerek ki van zárva amíg nincs saját lakás, nincs mire és nincs hova szüljem. Élni akarunk még amúgy is mindketten, mert jelenleg rabszolgaként érezzük magunkat, meg van kötve a kezünk a munka által. Én még szombatonként is bejárok, kikapcsolódni nem tudok, max 2 havonta egyszer. Kegyetlen árak vannak, alap dolgokat veszünk csak, mégis a fizetés harmada elmegy kajára meg egyéb alapszükséglet kielégítésére szánt dologra. Most úgy néz ki, hogy a kezdeti nehézségeket sikerül legyőznünk, anyagilag rendeződünk viszonylag, de jövő nyárig megvan előre a kiadásunk. Havi 100-150 ezret tudunk max félretenni azután is. Egy vidéki lepulkant kóceráj ami még ha minimális telekkel is van csak, úgy is több millió itt a környéken, és még ugyanannyit rá lehetne költeni, ha nem többet, hogy nézzen is ki valahogy. Építőipari ágazatban vagyok alkalmazott, tisztában vagyok az árakkal. Dühös vagyok, hogy bármennyit dolgozunk kib@szottul nem elég, még többet vállalunk, és mindig valami váratlan kiadás elviszi azt a kis pluszt. Nekem nem kell az okoskodás a spórolásról, életviteli tanácsadásról. Nem eg,ly lusta semmirekellő "mai fiatalok" vagyunk. Nő létemre szerintem néha piszkosabb a kezem, mint némelyik munkásembernek, akik osztják az észt. Hitel? Meg a nagy büdös francokat, nem leszek senkinek se egy életre adósa, rabszolgája, hogy ha esetleg valami történik egyikünkkel, akkor évek munkáját vigyék a fejünk felől, mert a pénz a minden ebben a k*rva világban.

nincs kened semmid 37 max élénk fantáziád XD építőiparos morekám, gondolom senkit nem jelentesz be:D

akik lepontoztátok a 35-ös választ, melós családból származtok? hogy éltetek (éltek a szüleitek, nagyszüleitek) a hatvanas években? az enyémek - gyári munkások - egy szoba-konyha udvari latrinás egérkörömnyi kis bányász kolóniában.