Rohadtul demotiváló és sz*r érzés, hogy sose akar összejönni semmi, mikor lesz már ennek vége? 24/L

Akkor lesz, mikor felfogod, h önbecsülés kell. A kapcsolat nem kötelesség, ahogy az ismerkedés sem. Ha 24évesen meg folyton àtb-sznak, akkor meg baj van a toronyban.

És igen, biztonsàgosabb egyedül. Kompromisszumot nem kell kötnöd, ha nem tudsz.

Dettó mint te!

28 N

Kérdező és #3-as, mi az, ami pontosan nem jön össze? Hosszú távú párkapcsolat? Vagy egy szexkapcsolat, amiben csak jól érzitek magatokat? Esetleg barátság extrákkal, ahol vannak néha közös programok is?

Egyáltalán milyen típust kerestek? Értem én, hogy sztereotípia stb., de mindennek van alapja...

Hogy mikor lesz már ennek vége?

Hááát kedves kérdező, mihelyst felhagysz ezzel a nagy-nagy AKARÁSSAL, aminek kizárólagos célja, hogy ÖSSZEJÖJJÖN mán valami... azaz Valaki! Aki majdan "boldoggá tesz"!

Önismerettel hogy állsz? Csak kérdem.

Tudod, ha valami/bármi nagyon nem megy az életben, rendre ki szok derülni, hogy amit elengedni kellett volna, ahhoz bazira ragaszkodunk. Amit meg el kellene kapnunk, azt simán elengedjük, sőt fancsalogva, undorodva eltoljuk magunktól.

Mentalitás és önismeret. Ezek a kulcsszavak.

Az ERÖ legyen veled!

Szerintem azért amit a 9 eske írt.

Mert a helyzet az, hogy amikor az ember nagyon akar, akkor biztosan nem sikerül.

A élet rengeteg területére igaz az, hogy amit nagyon akarunk, azt előbb utóbb elérjük.

A társkeresésre ez nem igaz. Az igazi akkor fog jönni, amikor nem is tervezzük, amikor már szinte nem is akarjuk.

Persze tudom, hisz én is ebben a cipőben járok, hogy amikor az ember magányos, akkor nagyon nehéz nem akarni, és nem görcsölni.

Sajnos ösztön szerűen jön magától, hogy az ember társat akar.