Lányok/fiúk, ti mennyire hagyjátok el magatokat szakítás utáni depiben? Főleg akkor, ha más demotiváló is van (pl. vizsgaidőszak)?

az csak attól függ hogy milyen szoros volt a kapcsolat közöttünk. ha nagyon akkor nagyon elhagyom magam, de ha nem lényeges akkor le sem ...

Én irtózatosan elhagytam magam, semmihez nincs kedvem, most még egy baleset is közbejött, szerencsére a vizsgák után és a pláne, hogy 2 km-re lakik tőlem a volt barátnőm, szóval ha lehetne, bármikor láthatnám... Pocsék érzés.. 20/F

Mivel egy szakításom volt, arra tudok csak visszagondolni. Két-három napig fel sem fogtam a szakítást, mert nagyon szépen, nyugodtan sétáltunk ki az ajtón. Majd jött a "telefon időszakom", mindig a kezemben volt, fel akartam hívni, írni akartam neki, hiányozni kezdett. És mikor tudatosult bennem, magamba fordultam, csendben voltam, alig beszéltem, nem ettem, üres voltam, semmit sem akartam. Nagyon hálás vagyok az unokatestvéremnek, aki felpofozott a padlóról egy hét után, mert nem tudom, mit kezdtem volna nélküle. Utána összeszedtem magam, de akkoris kellett egy hónap, hogy őszintén mosolyogjak újra. Most már jobb, még mindig szeretem, de csak azt, ami egykor köztünk volt. Őt pedig tisztelem, mint embert, de túlvagyok rajta.

Undorito vagy...

És a lenövésben, ahol barna nem látszik az ősz?