Nagyon szerencsésnek mondhatom magam hogy találtam egy olyan nőt, aki nem zavarja, hogy mamahotelban lakom?

Sajnos vannak olyan nők, akiknek már az is kizáró ok, hogy a szüleiddel élsz. Mindegy, hogy miért. Mindegy, hogy korábban feleséggel, élettárssal, barátnővel éltél együtt, de az vége lett és ezért költöztél haza, kényszerből, de amúgy mindent önállóan csinálsz vagy jelentős mértékben kiveszed a részed a dolgokból.

Szóval, vannak ilyenek.

De aki kicsit is normális, az megérti, ha nem azért vagy otthon még vagy ismét, mert egy lusta dög vagy, hanem valamely külső ok miatt.

Amit szinte egy nő se néz el, ha azért vagy otthon, mert megtehetnéd, hogy külön laksz, de mégse, mert lusta vagy.

Kapaszkodj meg, amíg én is szülővel éltem, mindig volt komoly kapcsolatom.

Amióta külön költöztem, semmi nem jön össze. 😅

Sokadjára írod ki ezt a kérdést a mamahotellal kapcsolatban :D nagyon megerősítést akarsz.

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__egyut..

Naon jó vagy, csak fejezd már be.

Szerintem a legnagyobb baromság külön, egyedül élni, ha alapból erre nincs rákényszerítve valaki.

Én megtehetném, hogy külön éljek, de minek?

Egyedül elindulni reggel az üres lakásba, majd délutána meló után hazaérni a még mindig üres lakásba. Nagyon felemelő érzés lehet...

Ne ebből indulj ki. Nekem több ismerősöm van, aki 25-30 között még együtt lakott a szüleivel (nők is, férfiak is). Mikor komoly lett a kapcsolat vagy házasodtak, akkor vettek közösen lakást.

Magyarországon azért az a realitás, hogy 30 év körül még önerőből nem telik saját lakásra. Szóval vagy albérlet, vagy otthon marad. És albérlet sem sokszor egyedül, hanem lakótárssal. Hogy a 8-as analógiáját kövessem: inkább fogom a szüleit kerülgetni a konyhában, mint egy vadidegent. Sokan választják inkább, hogy otthon maradjanak, egyszerűen anyagilag is sokkal jobban megéri.

Én is és párom is otthon laktunk a szüleikkel, mikor összejöttünk: én 26 éves voltam akkor, ő meg 34.