Tele vagyok betegségekkel. Romlik a testem. Lesz így pasim?

26/N vagyok. Nagyon durva gyerekkorom volt, aminek a mai napig iszom a levét.

Iszonyatos szorongásos beteg vagyok, amit már kezelek, járok orvoshoz, és gyógyszeres kezelést is kapok. Sokszor a boltba lemenni nehéz nekem, ami másnak semmiség, nekem az hatalmas energia és küzdelem. Ha hiszitek ha nem, a külvilág semmit nem lát abból, még a legjobb barátaim sem, hogy milyen ramaty állapotban vagyok, csak a szüleim tudnak róla. Volt olyan időszak, hogy minden nap hánytam. Anno az exem tudta, és nagyon csúnyán visszaélt vele, sok veszekedésnél a fejemhez vágta.

A lényeg, hogy ez kezelésben van, de őszintén nem kis pénz a doki.

VISZONT: a lelki betegség sokszor ölt testi formát. Egy csinos, szép lány vagyok, viszont "sok betegséggel". Visszatérő gombás fertőzés a lábamon, körmömön, fejbőrömön is, fülem mögött is. Kezelem, mielőtt írnátok, de sajnos visszatérő probléma, és ami sokaknak bevált szer, nekem nem.

Csomósodik a bőröm, a pattanások nem fakadnak ki, hanem csomók keletkeztek a bőröm alatt, amit csak műtéti úton lehet eltávolítani. Sokszor ha megfázom vagy beteg leszek, engem jobban megvisel, és az egész testemet is, mint a kortársaimat. Múltkor vagy 2 hónapig voltak szövődményei egy megfázásomnak.

És ami a legrosszabb, hogy hiába ápolom a fogaimat (fogmosás, fogselyem, szájvíz), folyamatosan romlanak a fogaim és nagyon durván. A fogorvosok rendszeresen azt hiszik, hogy nem mosok fogat, pedig nem ez a helyzet!

Tényleg mosok, és folyton rossz egy fogam. Valószínűleg a sok hányás is rátett, mert sokszor mindennapos volt, ha akartam ha nem, sőt, sokszor a fogmosás közben hánytam.

Megcsináltatok egyet fogat és jön a másik. Most 1 évig nem voltam fogorvosnál a Covid miatt, és 6 rossz fogam lett, és nagyon gyorsan romlanak. Elmegyek, következő alkalommal már találnak megint egy rosszat, sőt, múltkor találtak egy kinövést és fogalmuk sem volt hogy az mi a fogamon.

Nagyon kellemetlenül érzem magamat. Most jelenleg a fogamra nincs pénzem, mert a dokikra megy el, akik kezelnek.

Csak utána tudok költeni még az orvosokra is. Viszont minden nap a sírás kerülget, hogy nem fogok így kelleni senkinek. Nagyon nagy küzdelem ez az egész nekem, és pluszban az, hogy ezek a "betegségek" vannak.

Mit tehetnék? Szerintem ezeket egy pasi nem fogja megérteni. Őszintén, nektek mi a véleményetek erről? Hideg/meleg jöhet. Nem kell azért azt írni, amit hallani akarok, hogy jobb legyen nekem. Viselem a kritikát is.