Miért olyan felháborító, hogy online társkeresésnél (illetve a legtöbbször élőben is) a külső jelenti az első rostát?

Szerintem ez csak azoknak felháborító, és ha belegondolsz, teljesen érthető módon, akiket emiatt mindig kiszelektálnak első körben. Nyilván senki sem fog neki nem tetszővel ismerkedni, de ha valaki a lószerszám rosszabbik végén van, és ő relatíve kevés embernek tetszik, de amúgy ezen kívül különösebb probléma nincs vele, az érthető, hogy miért érzi ezt unfairnek és miért háborodik fel rajta.

Más kérdés, hogy van, aki ezt elfogadja, és olyan módszerekkel ismerkedik, amiken a külső kevésbé hangsúlyos (pl társaságon, közös hobbin keresztül, ahol van lehetősége a másiknak előbb alaposan megismerni, és ezáltal megkedvelni, tovább tekintve a külső adta hátrányokon), vagy elkezd itt gyakorin fröcsögni és utálkozni kollektíven a teljes ellenkező nemre.

nem felháborító.

Max akkor, amikor 1-1 pici dolg miatt kukázzák az embert. Nincs szakálla, nem elég nagy a melle stb. Az már inkább nevetséges és kibúvó.

Ezen max. az hápog itt az oldalon, aki nem született szépnek, de legalább még tenni sem akar érte, hogy jobban nézzen ki. Plusz nem képes egy használható hobbit kialakítani, ahol esélye lenne a személyiségével brillírozni.

Amúgy meg normális, hogy számunkra vonzó embert akarjuk. Ehhez mindenkinek joga van. A gond az, ha nincs összhangban ez a kép az önkritika képével. Nem reálisan látjuk a dolgokat.

"Az már inkább nevetséges és kibúvó."

Párkapcsolatban nincs kibúvó. Szerencsére nem köteles senki megindokolni, miért nem akar valakivel intim viszonyba kerülni.