Objektíven csúnyácska nők, nektek hogy sikerült párt találni?

Nem tudom obejtíven mennyire vagyok szép - a férfiak egy része szerint igen, szerintem nem.

De ha érdekel, sokat segített hogy nem vagyok síkhüly.e :D

Figyi, én ízlésem szerint igazán nem szép nőket látok teljesen vállalható férfiak oldalán. Baráti társaságban is, egyszerűen nem is értettem hogy ez így kémia alapon hogy működhet. De látod.

Legyél kedves, nyitott, beszélgess. Ha szóba tudsz elegyedni a legtöbb témában, vicces vagy egy picit, már nyerő.

Elhiszem hogy ez így nehéznek hangzik, pici önbizalommal az is. De ha meg se próbálod, azzal többet vesztesz.

Életem nagy szerelméről azt gondoltam, amikor először megláttam, hogy szegénynek milyen rossz lehet, hogy ilyen csúnya arca van. Aztán úgy alakult, hogy sokat beszélgettünk és már szépnek láttam.

Volt egy kollegínám, aki szintén nem volt egy szépség, de kedves, értelmes és mosolygós volt. (plusz a teste nagyon bejött). Ha éppen nincs barátnőm, akkor ráindultam volna.

Nekem sehogy.

Hiába voltam kedves,lehettem okos,vicces,hűséges,egy nővel nem lehet jobban kiba*zni,mint a csúnyasággal.A szép nők pedig ezt sosem fogják megérteni.

Ilyen nő vagyok, kicsit több mint 4 hónap múlva töltöm a 30-at, és akkorra már 7+ éve leszek teljesen egyedül. Ami előtte nagy nehezen összejött, az úgy sikerült, hogy erőszakosan nyomultam, és gáz alakokra. Mindig is levegőnek néztek vagy taszítónak tartottak, szóval úgy voltam vele, hogy ha nem akarok szűzen felfordulni, akkor muszáj cselekednem. Ma már ez sajnos(?) nem megy, kegyetlenül szenvedek ugyan a b*szatlanságtól, de képtelen vagyok megint ezerrel csimpaszkodni valakibe, akitől amúgy épp csak nem hányok...

Ja, igen, az tény, hogy az 1-essel ellentétben nekem nincs mivel kompenzálnom. Nem csak külsőt tekintve buktam a genetikai lottón...