Kik találnak nehezebben társat? A nők vagy a férfiak?

66#-nak: Nagyon az az érzésem hogy nőnek hittél a 64# hszben, miközben férfiként írtam azokat a sorokat, szerintem feltűnhetett volna.

Kérlek értelmezd már át amit válaszoltál, mert úgy semmi értelmét nem találtam

Köszi

A #64-es választ én írtam, és valóban nő vagyok, nem csúszott hiba a gépezetbe.

Vállalok még egy kört, mert az olvasottak alapján nem vagyok biztos abban, hogy nem ment félre a kommunikáció.

#69

„Én egyenjogúságról írtam. Hol vettem fel bármiféle áldozatszerepet? Sehol.”

Áldozatszerep (jelen kontextusban) = „Nehéz társat találnom pusztán abból a tényből fakadóan, hogy férfi vagyok, bezzeg a nők körül vannak rajongva, de az alfákon kívül nem vesznek észre senkit.”

Nem biztos, hogy ezt a fajta mentalitást te testesíted meg a legtökéletesebben, már nem emlékszem az összes hozzászólásod pontos tartalmára, jelenleg meg nincs időm arra, hogy ismét a topic közepébe vessem magam, szóval maradjunk annyiban, hogy ne haragudj, ha ez a te világképedet nem írja le.

„Írtam ilyet? Nem.”

A másik két állításodból következik. „És, igen, nőként már nincs szinte semmi hátrány.”, utána: „Azt csak csendben jegyzem meg, hogy sok helyen tényleg előny nőnek lenni.” Ezeknek a megállapításoknak az inverze úgy hangzik, hogy „férfiként már nincs szinte semmi előny, és sok helyen hátrány férfinak lenni”. Értem, hogy odabiggyesztetted a „szinte” szót, nehogy bele lehessen kötni abba, amit mondasz, de azért megnézném, milyen hosszú listát állítasz össze a férfiak, majd a nők nemükből adódó előnyeiről. Mert jelenleg úgy hangzol, mint aki szerint nőnek lenni egyértelműen jobban „megéri” a mai világban, mint férfinak.

„Hú, itt kezdett nekem unalmas lenni a sok ferdítés...”

Nem ferdítésnek szántam, én kifejezetten a szexuális ellenszolgáltatásokról mint „a nők fantasztikus érvényesülési lehetőségeiről” beszéltem, te meg reflektálatlanul hagytad ezt a gondolatot, csak annyit fűztél hozzá, hogy hát igen, nőnek lenni sok esetben előny. Ebből nekem miért kellett volna arra következtetnem, hogy teljesen más jellegű dolgokra gondoltál?

„Pl. egyetemi face csoportokban, ha egy átlagos srác írt ki kérdést, néha kapott választ. Ha, egy átlagos lány, akkor egyből egy csomót. Amikor albérletet kerestem, akkor sok helyen azzal lekoptattak, hogy srác vagyok. Mert, biztos nem takarítok.”

Ehhez egyrészt azért nem szólnék hozzá, mert nem Facebookozom, és eddig még albérletet sem kellett keresnem, másrészt nem akarom elvitatni tőled a személyes tapasztalataidat, ahogyan azt te teszed velem fordított esetben (lásd: „Gondolom, arról már biztos leírta valamelyikünk, hogy talán a többieket is észre kéne venni.”)

Elkezdjem én is sorolni, hogy nőként hányféle szituációban vesznek kevésbé komolyan, mint egy férfit, vagy egyetértünk legalább abban, hogy ez is egy létező jelenség? Esetleg megkapom ismét, hogy imádok panaszkodni (ellentétben ugye veled, aki csak a száraz tényeket sorolja bármiféle megkeseredettség nélkül)?

„Oké, hogy te begyöpösödtél a saját kis világodba, ami úgy 20-50 éve még igaz is volt, de azóta haladt ám a világ.”

Itt őszintén nem értem, hogy a mondandómnak melyik részébe próbálsz/akarsz belekötni.

„A bánya meg... Hahó, nőként is képes lehetsz ám arra. Vannak olyan női sportolók, akik engem fél másodperc alatt szétvernének. Alkalmas rá a tested, csak ja... Tenned is kell valamit.”

Vannak olyan női sportolók, akik szétvernének téged, tehát egy nő csontozatának és izomzatának a teherbíró képessége ugyanolyan, mint egy férfié? :D Azt állítani, hogy „csak” sportolnom (vagy ebben az esetben inkább testet építenem) kellene ahhoz, hogy téged lecsapjalak, illetve fel tudjam venni a versenyt a bányában a férfi dolgozókkal, nagyjából akkora cinizmus, mintha én azzal jönnék, hogy férfiként csak le kell borotválnod a tested minden porcikáját, fel kell venned egy parókát, sminkelned kell és máris eladhatod magad transzként a rosszlányokon más férfiaknak többször annyi pénzért, mint amennyit egy átlag női prostituált zsebel be. Csak hát igen, tenned kéne valamit, nem kéne ilyen kényelmesnek lenned, te kis lustaság.

„Hát, ilyen az egyenjogúság...”

Az egyenJOGúság a JOGOKRÓL szól, nem a biológia felülírásáról, értsd: a női nem sosem lesz az erősebbik fizikai értelemben, ahogyan egy férfi sem fog menstruálni és gyereket szülni. Amúgy ez a hangvétel már megint olyan, mintha azt akarnád közölni, hogy „ti, feministák akartátok ezt, húzzatok a bányába, egyétek meg, amit főztetek”. Ha nincs ilyen szándék benned, nem ártana odafigyelned arra, hogy ne tűnj passzív-agresszív sündisznónak, mert az üzenet könnyedén elvész a nem megfelelő stílus mögött.

„Azt, hogy én nem minden nőről beszéltem, hanem a panaszkodó nőkről, akik hiteltelenek.”

Ahogyan én sem minden férfiról beszéltem, hanem azokról, akik a saját problémáikat validnak tartják, a nőkéről meg nem hajlandók tudomást venni sem, de ezt már kifejtettem párszor.

„És annyit mond el rólam, hogy én képzeld el, leültem ezekkel a nőkkel beszélgetni. És 90%-uk egy 10 perces beszélgetés után nekem adott igazat.”

És mit gondolsz, mi a helyzet a maradék 10%-kal? Szóba sem jöhet, hogy valamit tényleg tévesen ítéltél meg velük kapcsolatban te, mint külső szemlélő?

„A legrondább nő ismerőseimnél is próbálkoztak. Hát, azok alá adni..” stb. (Az egész válaszodra reagálnék.)

Nem tudom, mit kellene kezdenem ezekkel az információkkal. Az üzenet, amit átadni próbáltam, nem az volt, hogy nincs a világon olyan nő, aki a saját helyzetét borúsabbnak állítja be, mint amennyire az valójában, hanem az, hogy a fejedben élő világkép törvényszerűségei nem feltétlenül érvényesülnek minden egyes emberre (nőre), akivel újonnan találkozol, és igazságtalan vagy, ha számításba sem veszed annak a lehetőségét, hogy akivel beszélsz, az reális képet fest le a saját élethelyzetéről. Igen, még akkor is, ha a saját kis környezetedben megfigyeltél egy tendenciát, ami annak ellentmond. Mert megvannak a korlátai a te narratívádnak is, mint úgy kb. mindennek.

„Gondolom, arról már biztos leírta valamelyikünk, hogy talán a többieket is észre kéne venni.”

Zseniális, hogy ezek után képes vagy még egyszer idepötyögni a már jól ismert klisét. (Milyen többieket? Hol vannak?)

„Az a baj, hogy most volt egy szájtépésünk, de nem fogsz semerre haladni. Teljesen lejön, hogy van benned valami megkeseredettség vagy imádod a panaszkodást. Ha ezt akarod csinálni, akkor is csinálnád, ha maga isten jönne le, hogy ne csináld.”

Tetszenek ezek az ass-pull végkövetkeztetések. Egy k**va szóval nem írtam, hogy sajnálkoznék magamon, sem azt, hogy sose fogok kelleni senkinek, brühühü, a panaszkodás valami ilyesmit jelentene, érdekes, hogy csak rám akarod húzni, arra a hozzászólóra pl. nem, aki nehezményezi, hogy a férfiaknak nem jár külön elismerés a nők megszólításáért. Fogtam magam és leírtam, mit jelent az én esetemben az, amire ti udvarlók sokaságaként szerettek hivatkozni. Ez egy tényközlés volt. Az életemmel elhiheted, hogy haladok a gyk-s kioktatások nélkül is. Képezem magam folyamatosan, tervezem és építem a jövőmet, a betegségeimet kezeltetem (inkább több, mint kevesebb sikerrel), törekszem arra, hogy jobb legyek annál, amilyen vagyok jelenleg. Te egy ilyen embert „lecsúszott akárkinek” nevezel, én meg nehézségekkel együtt élő, de fejlődőképes egyénnek, de én vagyok a megkeseredett és a panaszkodni imádó, nyilván.

Olvasmányos a kis regényed kedves 72#, de azért észrevehetted volna hogy nem egy, hanem kettőnél is biztosan több férfival vitatkozol egyszerre, ez azért feltűnő volt.

És nem baj ha nem nyálazod át a teljes topicot, de ha már egy könyvnek beillő összeszedett választ írsz, legalább vedd már a fáradságot hogy rendesen átfusd azt a hsz-t amire én hivatkoztam, és amire te hivatkozva válaszolsz.

Mert ha erre nem vagy képes, akkor teljesen feleslegesen írsz ennyit, akár igazad van akár nincs.

Te egy női hsz-nek nézted az enyémet, ezt kellett volna felülbírálnod, de sebaj, majd legközelebb.

Elnézést kérek!

Egy korábbi hsz törlés miatt elcsúsztak a számok és így inkább úgy látom én szúrhattam el, tényleg nőnek válaszoltál.

Viszont a vitapartnereid terén tényleg belezavarodhattál, de ez mondjuk most nem csoda

73# voltam

"Fogalmam sincs, mi a problémád."

Pedig szerintem egyértelmű hogy mi, valószínűleg hasonló mint a tied, azaz nehezen találunk magunknak párt, nekem konkrétan csak ennyi

Az az ötletem hogy ezzel most ki is egyezhetünk itt