Miért van egyre több nő, aki nem akar gyereket?

70.

És mindig eljutunk oda, hogy tulajdonképpen senkinek nem érdemes gyereket vállalnia. Ezzel hajlok egyetérteni, csak valaki szóljon a "fejlődő világnak", hogy ők is ehhez igazítsák a szaporaságukat, különben egy idő után elapad a segélyke, ha nem lesz az a világ ami jelenleg ezt összedobja nekik. A bevándorolgatás, besunnyogás is csak egy darabig megoldás, egy idő után lezüllesztik az adott területet és onnantól abban sem lesz már "pénz".

Egyben válaszolok, így elég lesz egy hozzászólást lepontoznotok.:D

#62: Nem bűn a kényelmes élet és az sem baj, ha valaki úgy dönt, hogy nem szeretne gyereket. A baj az, amikor ennek a döntésnek a felelősségét nem képes vállalni és áthárítja a társadalomra, férfiakra, gazdasági helyzetre, gyakorlatilag önmagán kívül bármi másra.

#63: Igen, megint eljutottunk oda, hogy a rendes srácok valójában nem rendesek és alig várják, hogy megcsalhassák a párjukat. Ezzel szemben a környezetemben azt látom, hogy ahol a "rendes srácoknak" tönkre megy a házassága, ott minden esetben a nő lépett le, mert a rendes srác unalmas lett neki.

#64: "Ha annyira nagyon szorgalmasak meg önzetlenek lennének a szülők és véletlenül sem a gyereküket utólag megbánó és másokra hőbörgő csicskák (tisztelet a kivételnek), akkor rég lenne normális végzettségük meg anyagi alapjuk a gyerek előtt, rég sportolnának meg visszafogynának terhesség után."

Az embereknek nem egyforma az értékrendszere. Neked fontos, hogy 10 évet tanultál, a másoknak ez nem sokat ér. Másnak fontos hogy legyen gyereke, neked nem. A stabil egzisztenciának egyébként sem feltétele a felsőfokú végzettség, sőt mivel egyre több embernek van, ezért egyre kevésbé fogják megfizetni. Ellenben a tehetség már kifizetődőbb, de azt nem lehet tanulni.

"Ha meg annyira önzetlenek lennének a nagy önző gyerektelenekhez képest, örökbefogadnának két akármilyen színű gyereket. Dehát ez nincs így. :) Juj, de érdekes."

Mi köze annak, hogy valaki saját gyereket szeretne ahhoz, hogy nem akar "akármilyen színű" gyereket örökbe fogadni?

#71: "És mindig eljutunk oda, hogy tulajdonképpen senkinek nem érdemes gyereket vállalnia."

Hülyeséget bármiből le lehet vonni.:) A fejlődő világnak meg talán nem ész nélkül kellene segíteni. Rendben, küldünk gyógyszereket, oltásokat, orvosokat. De akkor el kellene magyarázni az ottaniaknak, hogy már nem kell 10 gyereket vállalni azért, hogy abból talán 2 felnőjön, mert jó eséllyel így mind a 10 (de legalább 7-8) fel fog nőni. De mindettől függetlenül nem megoldás az, hogy ha ők túlszaporodnak, akkor a fejlett országokban meg ne vállaljanak gyereket az emberek.

"Nem bűn a kényelmes élet és az sem baj, ha valaki úgy dönt, hogy nem szeretne gyereket. A baj az, amikor ennek a döntésnek a felelősségét nem képes vállalni és áthárítja a társadalomra, férfiakra, gazdasági helyzetre, gyakorlatilag önmagán kívül bármi másra."

De nem a felelősséget hárítja át. Hisz akkor a férfiak, a társadalom, stb. valami elszenvednének emiatt. Megindokolja, hogy miért nem. A FELELŐSSÉG mindig azé, aki a döntést hozza, az INDOK teljesen mindegy, hogy mi.

Nem, megint csak kevered a hibáztatást a felelősséggel.

Nem akarok gyereket. Ennek BÁRMI lehet az OKA, a FELELŐSSÉG az enyém.

Ha 60 évesen rájövök, hogy mégis kellett volna gyerek, de szar volt a férfifelhozatal, az nem felelősség áttolás, hanem indoklás. A felelősség az enyém, hisz én fogok szopni, ha meggondolom magam.

Minden döntésért mi vállaljuk a felelősséget, teljesen mindegy, mi az indok.

Ha azt mondom, nem megyek le edzőterembe edzeni, mert sokan vannak/biztos kinevetnek/büdösek/lenéznek, az nem azt jelenti, hogy tolom a felelősséget, hisz én szenvedek emiatt. A felelősséget nem lehet tolni másra meg kiosztani, mert a felelősség önkéntesen vállalt dolog. Az én felelősségem továbbra is marad, hogy hogyan oldom meg az edzést. Azok az emberek a büdös életben nem fogják tudni, hogy a létük befolyásolta a döntésemet.

A felelősség tolása az lenne, ha másokat utasítanék arra, hogy szüljenek meg követelőznék, hogy valaki gondozzon idős koromban anélkül, hogy fizetnék neki meg társai, mert nem akarok gyereket.

Az nem felelősséghárítás, ahogy az előző hozzászóló is mondta, hogy ha BÁRMILYEN okból kifolyólag nem vállalok gyereket és ennek minden hátrányát is emelt fővel vállalom az előnyei mellett. Ilyen például, hogy 25 évesen nyitottam nyugdíjtakarékot már, amiből tudok nyugdíjba menni és nem kell másnak kitermelni azt a pénzt. Illetve ilyen az is, hogy nem fog sírni a szám, ha korombeli barátaim és társaságom lesz idős koromra, nem a gyerekeim rángatom ha magányosnak érzem magam.

Talán így érthető... De egyébként akármelyik szülőt sarokba tudom állítani szinte, ha kihúzzák a gyufát a felelősség dumával: megkérdezem tőlük, hogy miből terveznek házat venni a gyereküknek vagy hogyhogy nem fogadtak örökbe, ha már gyerek-gyerek, az is ugyanolyan, aki az otthonban vár egy családra. Aztán ilyenkor megy a pampogás és kiderül, hogy pontosan olyan önző tetvek, mint amilyenek mi vagyunk. Pontosan ugyanúgy a saját öntörvényű világukban élnek, csak ők azt nyávogják ivarérett koruktól fogva, hogy kell gyerek és ez az ő magánügyük, mi meg azt, hogy nem kell gyerek és köszönjük, ez a mi dolgunk. A különbség, hogy az ő kölkük nagyobb hatással van ránk, mint a mi nem létező gyerekünk rájuk, illetve, hogy mi felfogjuk, ha ők akarnak gyereket, ellenben fordítva folyamatosan megy a bsztatás.

77: ha már felelősséghárításról beszélünk, na, ez pont az. Olyan, mintha vennél alapanyagot 10 kiló steakhez, aztán nekiállnál kotyvasztani a rezsón, mert proli vagy. Aztán ráznád magad arra, hogy te legalább nekiálltál főzni, miközben a rágós, mócsingos szart lengeted, amibe aztán kár volt még a villanyköltség is, mert hülye vagy és nem tudsz jobbat csinálni.

Akkor inkább süssenek kevesebben steaket, de az legyen ehető és hasznos. De azok az emberek elismerik és becsülik azokat, akik távolmaradnak inkább attól, amiben csak szart tudnának csinálni, nem pedig vergődnek, hogy miért nem bax össze mindenki marhaszínből egy tál ehetetlen szart.