Inkább játszam meg magam és hazudjak, hogy lehessen párkapcsolatom vagy legyek őszinte és akkor törődjek bele, hogy egyedül maradok?

Rájöttem, hogy lényegében ez a két fő választásom van.

Megtehetem, hogy hamis képeket mutatok magamról és megjátszom magam, mert akkor a nők vonzódni kezdenek hozzám. Ki tudok alakítani párkapcsolatot ha hazudok magamról. De akkor olyan párkapcsolatban kell élnem, ahol állandóan maszkokat kell viseljek.

Vagy a másik opció, hogy nem hazudok és őszintén azt mutatom magamról, ami a valóság. De ez esetben egyetlenegy nőnek sem fogok kelleni és senki sem fog szimpátiát/vonzalmat érezni felém.

Ezt már többször is kipróbáltam, hogy csak a valóságot mutattam magamból és totál őszinte voltam. Az eredmény mindig teljes kudarc és elutasítás volt (ez évek tapasztalata).

Tehát a lényeg, hogy olyan formában amilyen valóban vagyok egy nő sem fogadna el vagy fogna szeretni. Csak akkor leszek szimpatikus/vonzó ha hamis képet festek magamról és hazudok.

Szerintetek melyik a jobb?

Hazudni és álarcot viselni azért, hogy legyen valakim vagy pedig őszintének lenni és nem hazudozni tovább, de akkor beletörődni abba a ténybe, hogy teljesen egyedül fogok maradni?