Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Egyedül lenni rosszabb vagy egy semleges párkapcsolatban?
Amikor valaki nem éppen nyerő a másik nemnél, főleg férfiként; akkor két választása van.
Az egyik lehetőség, hogy nem is foglalkozik vele/feladja és egyedül él. Ebben az esetben pozitívum, hogy a maga ura, csak önmagának tartozik elszámolással; az idejét, pénzét, energiáját csakis önmagára kell költenie.
Hátránya, hogy egy idő után az ismerősi köre furcsának fogja tartani, esetleg pletykák és beszólások célpontja lesz, stb... Plussz ugye nincs szex, csak ha fizet érte.
A másik lehetőség, hogy összejön akárkivel, csak legyen neki is párja. Ebben az esetben fel tudja mutatni, hogy ő is valaki, neki is van kapcsolata. Van szex, ha olyan is, amilyen.
De mindig marni fogja belül az érzés, hogy igazából ez csak egy alibi kapcsolat és folyton másra vágyik, max. jóérzésből eltitkolja a párja elől.
Ki hogy látja, melyik a kisebbik rossz?
Fiatalon egyedül jobb, mint egy semleges kapcsolatban. Középkor "második felétől" viszont a semleges kapcsolat is jobb, mint a semmi. Ennek egyetlen oka, hogy idősebb korodra meghal mindenki aki kicsit számított és a magány, mint olyan újabb fokozatokra emelteti magát.
Mert míg fiatalon egyedül nem olyan vészes, vannak rokonok akiket meglátogatsz, szintén egyedülálló haverok stb, addig idősebb korodra a rokonok halottak (kivéve, ha van testvéred és annak családja, ahol te lehetsz az idétlen nagybácsi/nagynéni aki állandóan átjön vacsorára), a haverok pedig vagy családosok vagy alkoholisták/gyógyszerfüggők, esetleg már halottak.
Én lányként inkább vagyok egyedül, mint egy rossz/semmit nem érő kapcsolatban, ahol tényleg nincs boldogság.
Igen szingliként nincs szex (legalábbis én nem vagyok fizetős és nem is vagyok alkalmis) és az is lehet hogy mondogatnak valamit de csak amiatt nem lennék együtt valakivel hogy másoknak megfeleljek. Most is több mint egy éve nem volt komoly kapcsolatom, mégis inkább vagyok egyedül, mintsem egy olyan kapcsolatban ahol kb csak vagyunk egymás mellett mint két hal. Arról hogy mit gondolnak mások, felesleges foglalkozni. Valakinek sosem leszel elég jó, ha mindig nekik akarsz megfelelni akkor pedig sosem leszel boldog.
Kérdező, köszönöm, hogy feltetted a kérdést, végre szavakba öntve látom azt, amit a 3 és fél éves kapcsolatomban valahogy végig éreztem, végig a háttérben bújkált, de nem tudtam megfogalmazni mi is zavar pontosan.
Szóval a -mostanra már- exemnél pontosan ezt éreztem, hogy csak azért van velem, hogy fel tudjon mutatni maga mellett egy barátnőt, és ez már azt is megmagyarázza, miért nem lelkesedett a szexért sem. Sajnos én naiv voltam, szeretethiányos és nagyon hinni akartam a szavaiban, miszerint szeret, de a tettei egyre erősebben mutatták a valóságot, mire 3 és fél év után kibukott belőle, hogy nem tudja miért van még velem, mindig cseszegetett és állandóan a haverok után tett engem a sorban.
Szomorú vagyok, de szakítottam vele, én a másik kategóriába tartozom.
Inkább vagyok egyedül mint egy ilyen idegen, hamis kapcsolatban, ahol nem becsülnek meg, nem tisztelnek és nem szeretnek, csak a nincs ló és jó lesz a szamár is alapon vagyok valaki mellett. ☹
Egyénfüggő. Van, aki jobban elviseli a szeretet nélküliséget. Meg van, akinek elegendőek a baráti, családi kapcsolatok és esetleg egy kutya, macska, hörcsög, de akkor sem enged a 21-ből...
De olyan is, aki belebetegszik a magányba és olyan kapcsolatokban is képes létezni, amire már én azt mondom, hogy inkább az öngyilkosság, pedig én is belebetegszem a magányba és sosem lesz társam...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!