A régóta szingli ismerőseitek miért nem találnak párt, mi a meglátásotok?

45 körüli pasi kb 20 éve nem volt senkije.anyja tartja el, egész nap xboxozik meg játékot csinál.azt mondja nem kell egy nő neki mert csak ő rakna bele a dologba és a nő semmit nem tudna adni.valszeg igy racionalizálja a balfas zságát.munkanélküli szóval nem is tudna adni bele.

10 es sajnos kevés hogy tudod mit akarsz és mit tudsz adni.én is tudom mégis szivok mert nincs hozzám hasonló.

14-es. Ez társadalmi-szociális-technológiai ártalom vagy hozomány. Tulajdonképpen annyira rábízta már magát a többség a technológiákra, a kényelemre, a szórakozásra, hogy alapvető emberi képességekről mondanak le ezáltal. Pl. Minek ésszerűen és tudatosan gondolkodni? Minek a jólneveltség? Minek az önzetlenség? Minek a kreativitás? Minek az érzelmi vagy a pénzügyi intelligencia? ...

Erre a válaszom az, hogy van internet, wifi, telefon, tablet, laptop, asztali gép. Ezek azok a dolgok, amiktől függőségi viszony alakult ki, amik látszat vagy placebó megoldást nyújtanak mindenre. Nem a valóság a lényeg, hanem a virtuális világ, ahova beleképzelik magukat.

Két embert mi köt össze? Az, hogy közösen végigmennek az úton, az női és a férfi energiák kiegészítik egymást. Ugyanúgy a női képességek és a férfi képességek is jelen vannak, majd ezekből fakadóan kölcsönösen, egyfajta biztonságot teremtenek egymásnak és a kapcsolatuknak. Szörnyű, amikor olyan férfiak és nők állnak össze, ahol semmi egyébb nincs, csak az önző érdekek. Legyen kaja, legyen szex. Kicsit leegyszerűsítettem, de valahol ide vezethető vissza. Sajnos érthető okoknál fogva egyre silányabb a minőség, már ami az emberi kapcsolatokat jellemzi.

Mit tudsz? Tehát mit tudsz biztosítani magadnak? Legalább egy kakaót el tudsz készíteni? Nem vicc, de rengeteg fiatal a telefon nyomkodáson kívül alkalmatlan bármi önnálló, önfenntartó emberi tevékenységre. Hol van a kreatív gondolkodás és az alkotás párosa? Aztán unalmas a párkapcsolat? Uncsi a szex, az egyetlen dolog amit ki lehet hozni az egészből? Óriási tragédia lett az internetes forradalom is, mert ehhez tényleg egy bizonyos szintet meg kell ütni, hogy ez az egész ne az emberek ellen forduljon!

A gyerekek már képtelenek igazi játékokkal játszani. Az ingerküszöbük a csillagos ég. A fiatalok, felnőttek a szabadidejük 90%-ban a neten lógnak. Rengeteg hamis és buta gondolat és ideológia kap táptalajt, majd ezeken keresztül sok ember kap önigazolást, ami már eleve rossz irányba vezeti az életüket. Az egót brutális módon befolyásolja, rengeteg lett a nárcisztikus és a depressziós ember. Ha felülről nézem az egészet, egy életképtelen masszát látok, akiket az önző érdekeik vezérelnek, de csak addig, amíg potenciálisan élvezetet kapnak. A párkapcsolatok nem ilyenek?

Lassan ott tartunk, hogy 30 évesen kiégett embereket látni, ezt értsd úgy, hogy már igazából nem találják meg azt a dolgot, ami még motiválná őket. Most az elérhetetlen, mű ideálokat hagyjuk. Semmi emberi tevékenységet nem akarnak csinálni, valójában képtelenek is rá tudás és vágy nélkül, ami a közösség(vagy párkapcsolat) és a természet érdekeit szolgálná! A fiúk úgy nőnek fel, hogy nem láttak semmi férfias dolgot az életükben(alkotás, valamit csinálni a semmiből), a lányok nem láttak semmi nőies dolgot(női energiák, ami nem keverendő össze a szexszel és a külsőségekkel). Majd ez után mégis mi jó sülhet ki, ha két ilyen ember egy párt alkot? Na ez a tragédia...

#15: Nem ezzel van a baj, hanem azzal, hogy az emberek többsége ezt képtelen feldolgozni. De kár filozofálni rajta, hiszen amúgy is túl sokan vagyunk 8 milliárdan, nem szükséges mindenkinek párba állni, gondoskodik róla az evolúció.

Ha megnézed, párkapcsolati szempontból mindig azok a korok voltak a legboldogabbak, amikor nem történt semmi. Ahogy most is, minél elmaradottabb helyekre mész, ahol egyszerűbb emberek vannak, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valódi boldogságot képesek megélni egymással és nem esik ki egyik sem a saját nemi szerepéből.

Nagyvárosokban csak látszat, kirakat kapcsolatok vannak. Mintha aki nem tartozik a társadalom felső 10%-ába az nem is lenne ember.

Egy ilyen helyen meg, ahol mindenhonnan ömlik a szemét, ahol nem tudsz elvonulni a civilizáció ártalmai elől a kapcsolatok is ugyanabba a kategóriába esnek, mint a használati tárgyak vagy a munkahelyek. Lecserélhető, ha már nem optimális vagy elavult vagy találtunk jobbat.

Igazából mindenki a saját érdekét nézi és a legrosszabb, hogy a többség ezt még önmagának is fél bevallani, mert összeegyeztethetetlen a beteg, skizofrén, álszent világképével.

Férfi 35 éves tiszta kütyü bolond a pénzét mindig drága műszaki cuccokra költi, csak ez érdekli. Leszarja a nőket.

Nő 40 év körüli anyával él soha nem volt pasija nem is akar.

Táskákat és cipőket gyűjt.

Mondjuk mind a 2 ember nagyon sokat dolgozik.