Csak azok a nők hajlandóak megállapodni 32 éves koruk alatt akik már piacképtelenek / megfogták az Isten lábát?

Aki a te definíciód szerint "piacképes", avagy nincs párja az kivel állapodjon meg?

Aki a te definíciód szerint "nem fogta neg az isten lábát", avagy nincs olyan párja akihez vonzódik és megvannak azoj ag anyagi javak amik kellenek egy házassághoz, közös élethez, az kivel állapodjon meg?

Semmi értelme a kérdésednek.

Én piacképtelennek számítok sok férfi szemében, amiért van túlsúlyom, mégsem állapodtam még meg. Lett volna rá igényem, mert monogám típus vagyok, ha megtaláltam volna azt, akivel érdemes - és ez alatt nem azt értem, hogy gazdag, magas, jóképű / irreális elvárások, hanem hogy szeressen és passzoljon hozzám.

Hogy ki mikor állapodik meg, inkább a személyiségtől és a szerencsétől függ.

Ez, mint minden általánosítás, nem igaz.

Mindenkinek saját sorsa van, amit önmaga is igazít, így, vagy úgy.

21 évesen jöttem össze a mostani párommal, aki akkor 19 volt. Azóta is vele vagyok (7 és fél éve). Közös lakásunk van, együtt indultunk el az életben, egymás mellett voltunk, amikor megszereztük a diplomát és az első munkahelyünket. Minden, amink van, közös.

Azért vagyok vele, mert szeretem, és évről évre egyre jobb pasi egyébként.

Ja, és nem lennék piacképtelen, rengetegen próbálkoznak így is, én meg örömmel hajtom el őket.

A kapcsolat alatt kezdtem el keményen edzeni, egészségesen étkezni, szolidan sminkelni és egyre jobban, merészebben öltözködni. Biztos sokan gondolkodnak úgy, hogy egy nő törvényszerű, hogy elhagyja magát egy hosszú kapcsolatban, ugyanis a fentebb leírt változtatások miatt a páromat az összes haverja győzködte, hogy szanaszét csalom, az új kannak akarok tetszeni (azóta már nem igazán a haverjai, hahahahahhaa). Hát, nem nyert. :D

Konklúzió: Van egyszerűbb magyarázat arra, ha valaki fiatalon elkel: szereti a párját.