Miért van ennyi szingli 35-45 közötti (még absz nem idős, korban még potens-termékeny) férfi és nő? Minden 3. ilyen korú ismerősöm szingli megyei nagyvárosban. Megváltoztak az igények, túl magas lett a léc anyagiak és külső terén?

Nagyon nehéz párt találni ennyi idősen. Én elváltam, gyerekem van, nem csak az a fontos, hogy nekem tetsszen az illető, hanem olyat kell keresnem aki képes a gyerekemet is megszeretni. De ez önmagában nem elég. Fontos, hogy kettőnk között is vonzalom legyen, közös célokkal és elképzelésekkel arról, hogyan akarunk élni. Nyilván fiatalon még könnyebb volt, kevesebb dologhoz kellett alkalmazkodni mint most. És kevesebb ismerettel rendelkeztünk az életről is. Viszont megvolt a vágy a családalapításra.

Most meg inkább maradunk egyedül, mint a nem megfelelő ember mellett horgonyozzunk le.

Tovább nehezíti a dolgot, hogy mostanra már sokan elengedték magukat, a kor is meglátszik rajtunk, kin jobban, kin kevésbé. Egy kép alapján már nehéz az érdeklődésemet felkelteni és én is nehezen tudom már ezt megtenni. A személyes ismerkedés lenne jó, de pont azt ebben a korban hol?

Az 1-es válaszolóval egyetértek.

- ennyi idősen feltételezed a megfelelőnek tűnő kortársaidról, hogy kapcsolatban vannak, illetve ők is ugyanezt feltételezik rólad

- ha kiderülne, hogy mégsem, akkor megszólal a vészcsengő: biztos valami baj van vele

- bár a vágyaid ugyanúgy megvannak, mint egy 18-20 évesnek, már jóval tapasztaltabb vagy (saját illetve az ismerőseid által elkövetett hibái miatt) és kevésbé hat rád a "rózsaszín köd"

- az eddigi életed felét már felnőttként élted le, kialakítottad a saját szokásaidat, életedet, amit jóval nehezebben adsz fel. Már több veszítenivalód van, mint fiatalon

- ez a már kialakult személyiség talán elsőre még pozitívum is lehet, viszont azt is jelenti, hogy sokkal nehezebben tudsz formálódni a másikhoz. Tehát összességében inkább negatívumba megy át

/- bár a vágyaid ugyanúgy megvannak, mint egy 18-20 évesnek, már jóval tapasztaltabb vagy (saját illetve az ismerőseid által elkövetett hibái miatt) és kevésbé hat rád a "rózsaszín köd"

- az eddigi életed felét már felnőttként élted le, kialakítottad a saját szokásaidat, életedet, amit jóval nehezebben adsz fel. Már több veszítenivalód van, mint fiatalon./

Egyet kell értsek ezzel.Arról nem is beszélve,hogy azok a 30+ éves egyedülálló férfiak és nők,akik többször voltak már komoly kapcsolatban életük során és valami miatt mindig vége lett a kapcsolatuknak,azok bizony csalódást,elhagyást,szakítást,esetleg megcsalást is tapasztaltak a múltban többször,nos ők valószínűleg nehezebben mennének bele ismét egy komoly kapcsolatba a több éves egyedüllét után,plusz azért már nem 18 meg huszonévesek,hogy barátokkal minden hétvégén elmenejnek bulizni,ismerkedni-csajozni,pasizni megint,szingliként mint régen.Tehát lényegesen lecsökken az esély a társtalálásra egy bizonyos kor után.Minél idősebb az ember,annál nehezebben fog megfelelő partnert találni maga mellé.Persze azért 35-40 évesen még találhat maga mellé normális társat az ember,erre van pozitív példa is,de ott bizony már nem biztos,hogy könnyű út lesz a pártalálás.Főleg társkeresőkön nem.Tudom miről beszélek,mert nekem is volt néhány komoly kapcsolatom és szakításom is főleg huszonéves koromban.Egyébként azoknak a legnehezebb partnert találni,akiknek már 30-35 év felett gyereke van,de elvált.

32/F

A 35-45 az általában az elvált emberek korosztálya.

Egyébként pl az én életemből ez szimplán nem hiányzik.

A 6-os "biztos valami baj van vele" részéhez csak annyit, hogy bele se gondoltok hogy hány ezer családot terrorizálnak beteg aberrált, pszichopata, pedofil... emberek. 100 ezer számra. Igen nők és férfiak is.

De mindig a magamfajta kapja az ívet, hogy na biztos velünk van a baj.

Holott mi nem ártunk senkinek. Csak nem kell egy másik ember direktbe az életünkbe. Ha az álszentség fájna.

31 F