Férfiak itt, akik nem jóképűek és sikertelenek a nőktnél? Ti hogy fogjátok vissza magatokat, hogy ne próbálkozzatok, mert az csak még inkább ahhoz vezetne, hogy az újabb elutasítás még jobban letörjön titeket. Csak az a baj...

2.

Ezzel csak lánybarátod lesz sok. Ami amúgy nem rossz, nekem is van egy csomó (munkahely, régi sulik stb.), csak általában itt meg is áll a dolog, ha nem vagy mellé szép.

Ha eredményt szeretnél, akkor bizony próbálkozni kell.

Lehet félni a visszautasítástól, de ha már eleve ennyire szenvedsz az egyedülléttől, akkor ugyanott vagy. És még az esélyt is elengeded.

Viszont előtte jó lenne egy alapos, őszinte önértékelést tartanod - akár haverok, családtagok, vagy épp szakember segítségével - hogy lásd, hol is van a hiba.

Nő vagyok, engem pl kifejezetten taszítanak azok a tipikus sétáló Ken-babák, vagy hogy is nevezzem őket. Azok a túlontúl jóképű pasik.

Az átlagos kinézet sokkal jobban bejön, az sokkal természetesebb. Sokan nem fogtok hinni nekem, meg biztos közhelynek tartjátok, de nekem például valóban a belső a legfontosabb - és az alapján látom az illetőt szépnek/csúnyának. (Van "csúnyácska", ám nagyon belevaló, szimpi barátnőm, döglenek utána a pasik. Ismertem egy gyönyörű lányt, aki annyira bunkó volt, hogy a látványától rosszul lettem)

És ezzel nyilván nem vagyok egyedül.

Tehát elsőre a belső értékeidre kéne ráfeküdni - legyél magabiztos, legyen egy kisugárzásod. Az nagyon sokat jelent.

Kinézet szempontjából alap, hogy ne legyél ápolatlan. Egy jól megválasztott hajviselet és öltözet (nem világmárkák meg kiöltözés, csupán ami jól áll, jól érzed magad benne) szintén sokat dob rajtad.

Nem vagyok jóképű, de mivel nem vagyok szociálisan alulfejlett, ezért tudok csajozni.

Mi lenne, ha esetleg panaszkodás és önsajnáltatás helyett valamit is tennél a célodért?

"de mivel nem vagyok szociálisan alulfejlett"

Mintha ez bármit is számítana. Ha ez számítana akkor nem lenne sok olyan ember akinek sok ellenkező nemű barátja van, de csak barátai. Ők azok akik szociálisan nem alulfejlettek, meg "nincsenek problémáik a jellemükkel", de mivel rondák, többről sosem lehet szó. És a "kisugárzás" nem sokat ér, most ha a Kiesföldi Púpos felvesz egy napszemüveget meg keménykedik, attól jobb lesz? Nem, pont hogy rosszabb.

Edricus!

Kedvem támad eretvágni magamon, mikor a te hozzászólásaidat olvasom...Muszáj mindsnkit lehúzni?

És mielőtt ezzel jönnél, nem, baromira nem a "valóságot" írod le.

el kell jutni a felismerésig, hogy bármennyire is szeretne társat az ember, kerülni kell az "ismerkedési viszketegséget", mert egyrészt a saját életminőségét rontja vele, másrészt sokszor mások számára is érezhető (és elég zavaró).

szóval a magányos éveimben egyszerűen leszartam, és csak arra figyeltem, hogy jól érezzem magam. ha csinos nőkkel hozott össze a sors, szimplán örültem magamban, hogy csinos nők társaságát élvezhetem. csak akkor kezdeményeztem, ha határozottan úgy éreztem, hogy bejövünk egymásnak és részéről is ott vibrál az a bizonyos "plusz" a levegőben