Lányok ti elítélitek azokat a pasikat, akik úgymond "aranykalickában" lettek nevelve?

Nem kezdenék az ilyennel, volt benne részem, ismerem őket, mint a rossz pénzt. Elég egy nehézség, és már elhasalnak. Ellenben egománia felsőfokon, csak ő és ő, és mindenki az ő érdekét szolgálja, ő viszont lusta mint a föld. Mindig emelni kell, de ő sosem emel mást, inkább tapos.

Az ilyen maradjon magának. Nem való társas kapcsolatban.

Azért aki saját házat épít ennyi idősen, nincs mit szégyellnie abszolút.

Lehet, nagyon gátlásos, ezért nem lett senkije, mert van otthon élő fazon dögivel, akinek van párja.

Nem ítélem el, én is sok támogatást kaptam a szüleimtől. Nekem is a szüleim állták a jogsimat, de 17 évesen mégis honnan kellett volna, hogy legyen rá saját pénzem? :)) Ha valaki szüleivel lakik, de ugyanúgy kiveszi a részét a háztartásban és beszáll anyagilag a közös költségekbe, akkor részemről ebben semmi elítélni való nincs.

Leírás alapján inkább azzal van a baj, hogy párkapcsolatra ez kevés. Engem legalább is akkor fog meg egy férfi, hogyha hasonló a gondolkodásunk és emellett van benne valami plusz, ami másban nincs és ami különlegessé teszi és kiemeli az átlagból (nem anyagi értelemben gondolom, lehet, hogy van, akinek ez létfontosságú, de én nem szorulok rá másnak a pénzére). Leírásban ezt a pluszt nem találtam: nem, az engem speciel nem vonz, hogy végigvitted már 4-szer a Counter Strike-ot.

Inkább az szokott gond lenni az ilyen aranykalitkás férfinál, hogy anyóst nem lehet parkolópályára helyezni. Ez a férfin múlna, de 10-ből 9-szer az anyóspajtás bele fog szólni mindenbe, ezzel gerjeszti a feszültséget, ami végül (kinél előbb, kinél később) a kapcsolat végét jelenti.