Sokan miért nem értik meg, hogy létezik olyan, hogy valaki egyszerűen nem találkozik olyan ellenkező neművel, akivel kölcsönös lenne a vonzalom, így könnyen eléri a 25+ éves kort bármiféle szexuális/párkapcsolati tapasztalat nélkül?

Én elhiszem, csak nem ez az általános.

A srácok igényei általában nem nagyok és szinte mind találkoznak olyannal, aki bejön nekik. Maximum, nem tudják őket felszedni.

Lányoknál általában valakit találni könnyebb, de ha túl nagyok az igények (mondjuk tiniként is színészekre és hasonlókra gerjedt), akkor ott már fejben van probléma.

És ha egyszerűen nincs az ember környezetében SENKI olyan akivel egyáltalán találkozni tudna? Mert én pl. hiába megyek, járok el ide-oda egyszerűen nincs senki akivel egyaltalán a "nagy számok törvénye" érvényesülhet, mivel nincsnek "nagy számok". Még kicsik sem...

Ettől függetlenül volt már párkapcsolatom, de jelenleg tényleg esélytelennek érzem a dolgot és nagyon sokan rajtam kívűl pontosan így vannak ezzel. A kb. 10-15 fős állandó haveri körből (nőket nem számítva), 1 azaz 1 embernek van komoly kapcsolata. A legtöbbünknek alkalmi szexen kívül az elmúlt években semmilyen párkapcsolata nem volt. Azért szerintem ez jelent valamit és nem hinném, hogy mindannyian ennyire bénák lennénk, mert korábban szinte mindenkinek volt normális, komoly kapcsolata. Valami mostanában ment nagyon félre...