A 30 feletti nők azért tűnnek normálisabbnak, mert ők már nem engedhetik meg maguknak, hogy elszálljon az egójuk és válogassanak?

Nekem úgy tūnik, hogy a beszūkūlō lehetōségek önmagában egyáltalán nem eredményeznek önkritikát.

Sok ember húszonévesen is siránkozik a sikertelensége miatt, de eszébe sem jut változtatni, inkább az önsajnáltatás.

Furcsállom a meglátásod, hiszen akik tízen/húszonéves korukban is sikertelenek valamilyen okból, azok is hajlamosak lehetnek arra, hogy elszálljanak s inkább a környezetet okolják a sikertelenségükért.

Aki képes bármiféle önkritikára, akármelyik korban, azt nem föltétlenül a környezetbōl kapott visszaigazolások teszik, és nem is korfüggō ez a dolog.

18-22 éves korban tombolnak a hormonok, akkor vannak fiatalságuk teljében. 22 éves kor után elkezd mindenki öregedni. Ez sima biológia. Az ösztönök meg afelé hajtanak, ami a legvonzóbb lehetőség a megtermékenyítés, szaporodás szempontjából. Attól, hogy a mai ember tudja kontrollálni az ösztöneit (már amelyik..) attól még az ösztönök nem tűntek el, különben nem akarna mindenki rendszeresen szexelni szaporodás nélkül.

Ettől még normális férfi nem csak az ösztön és a külső alapján választ és míg egy 18-25 éves fiatalsága teljében van, addig emberileg még elég messze vannak az érettől (tisztelet a kivételnek).