Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lenne a helyes döntés az én helyzetemben?(részletek lent)
Sziasztok!
30 éves férfi vagyok és még szüleimmel élek de szüleim egész egyszerűen teljesen korlátoznak ha társkeresésről van szó, ilyen kijelentésekkel hogy "fiam nyugodtan itt lakhatsz, nem kell fizetned semmit, de ide egy lányt se hozhatsz, idegeneket nem viselünk el a házunkban" . Szóval nem lehet privátszférám, és ez egyfajta tüske bennem ami úgy érzem hogy abszolút kihat lelki állapotomra,önbizalmamra és nem tudok ellazulni, nyugodtan ismerkedni.
Persze pozitiv oldala is van a dolognak, hogy havonta 140 ezer FT-ot így eltudok tenni és ha még kibirok így 5-8 évet akkor lehet teljesen tehermentes ingatlanom,jó helyen.
Az albérlet azért nem vonzó opció, mert akkor mondjuk akkor 40 ezer FT-nál többet nem tudnék eltenni havonta, akkor mikor is lenne saját ingatlanom? Soha.
De másrészről meg aggódom hogy a maradék fiatal éveim fontosabb lennének, mint az hogy tudjak egy tehermentes ingatlant felmutatni.
Ez egy dilema számomra lépjek ki ebből a helyzetből vállalva az anyagi terheket és kényelmetlenséget, vagy várjak 30-as éveim feléig végéig hogy tehermentes ingatlanom legyen, és utána álljak neki párkeresésnek, vagy 3. lehetőség hogy most kevesebbet spórolok és elkezdek aktivan ismerkedni inkább hobbikat kialakítani élni stb és ha úgy alakulna egy lánnyal/nővel össze költöznénk.
Tényleg nem tudom, mi lenne a helyes döntés, ezen mostanában sokat örlödök. Az eszem azt mondja várjak a lényeg hogy jól járjak anyagilag, de másrészről aggódok hogy ez így nem lesz jó és később már 40hez közel sokkal nehezebb lesz lányt találni, főleg tapasztalat nélkül úgyhogy semmit se éltem.
válasza:Első nagyon osztom a gondolataidat,alapvetően én mindig a biztosat választom,a kényelmeset és olyasmit amivel 99% hogy sikeres leszek.
A saját tehermentes ingatlan szinte garantált ha még jó pár évet eltürök így, már jó ideje minden a tervem szerint halad, évi 3-4% hozam konzervativ befektetéssel, illetve a pénzt minden hónapban elteszem, néha többet is, nem látom hogy miért ne lenne sikeres, hacsak nem történik valami katasztrófa.
Sose voltam nők kedvence, leszámítva egy rövid fiatalkori időszakot, de az is csak azért mert fiatalon nagyon jóképünek tartottak de később arcom hátrányomra változott.
válasza:Hasonló helyzetben vagyok, csak én már elváltam, vannak gyerekeim, és a 40 hez közelítek. Bár én független vagyok, nem élek a szüleimmel, és elképzelni sem tudom hogy velük éljek egy fedél alatt, ugyanis nagyon megterhel pszichésen, mert folyton erőltetik a saját akaratukat, meglátásaikat.
Szóval:
Jelenleg én is a pénzt választottam. De, már kimondtam hogy elég, és nem minden a pénz, szeretném megosztani az életem valakivel. Ennek érdekében már nem érdekel ha fel kellene adni a munkámat ami jól fizet. Igaz én már könnyen beszélek mert most jól állok anyagilag.
Viszont sokat arra gondolok hogy mindjárt 40 vagyok, és egyre kevesebb az esélyem hogy megtaláljam azt akivel egy jó kapcsolatot tudok kialakítani.
Utólag ha visszatekerhetném az időt a következőt csinálnám, vagy mondhatom úgy is hogy a helyedben így csinálnám:
Függetlenednék a szüleimtől, azután keresnék egy társat akivel a közös célok is megvalósíthatóak például saját lakás.
Ketten mindig könyebb anyagilag, és ha a megfelelő társsal vagy, akkor nagyon jól tudjátok egymást kölcsönösen motiválni.
Egy a lényeg, ne ragadj le olyan nő mellett akivel nem vagy boldog, vagy akivel a távoli célok nem egyeznek! Ez nagyon fontos. Mert bár tapasztalsz, tanulsz, de az idő pedig rohan.
Másik fontos dolog hogy a belénknevelt cél, például a saját lakás , nem fog boldoggá tenni. És akkor hogy most mégjobban összezavarjalak , egy párkapcsolat sem fog feltétlenűl boldoggá tenni!
:)
válasza: válasza:Én 34éves vagyok 3napja. 30 az olyan bűvös szám,"ma fiatal vagy holnap már nem." Gyorsabban mennek az évek 30 felett. Bármit teszel a tested túl van a maximumán. 25 éves koromtól dolgozom,25-26 évesen, 5napot lehúztam gépkezelőként 6odik nap bementem túlórázni,este 10 után kiléptem a gyár kapun,hazamentem ettem,rendbe szedtem magam,fél12kor a kollégáimmal discoba találkoztunk,hajnalban 1 gyors numera,volt hogy reggel 8kor kerültem a saját ágyamba,vagy csajnál aludtam. Vasárnap délután kis ház körüli munka,hétfő hajnalban meg vissza munkába.
Ma már nem bírnám ezt csinálni.
Ezzel arra akartam célozni,csajozz bulizz,élj. Vagy legyen komoly barátnőd,járjatok el kirándulni,szórakozni...
40 évesen lesz saját házad,és???
Legtöbb normális nő 2.gyerekét pelenkázza éppen. 20on éves lányokból nem sok fog szóba állni veled. Elvált 1-2gyerekes,lelkileg megviselt nővel meg ember legyen a talpán aki normális kapcsolatot tud kialakítani.
Ha elköltözöl anyu nem fog a leveskével a nyakadra járni? Meg felmenni takarítani?
Utolsó nagyon egyszerű oka van a dolognak, annyira nem keresek jól hogy a hitel nekem reális opció legyen, az ételt ruhákat mindent én fizetek és tényleg csak keveset költök a szórakozásra is pont annyit hogy ne fásuljak be teljesen, és így is 50-60 ezer ft elmegy egy hónapban.
Belátható hogy abszolút nem reális hogy kb netto 200 ezere normális hitelt kapjak, plussz utálom a bizonytalanságot, nekem a tartozás gondolata nagyon stresszes lenne. Sosem lehet tudni mit hoz a jövő és előre elkölteni ami nincs szerintem felelőtlenség. Persze önerő nem lenne gond, de nekem nagyon nem mindegy hogy hol lakom majd, nem csak az a lényeg hogy legyen valami fedél a fejem felett hanem jó környék ahol igazán szeretnék élni.
2-es
Igen tudom hogy a pénz nem feltétlenül boldogít, ezért nem feltétlenül az a szempont munkában sem hogy csak a fizetés, hanem olyat dolgozom ami nem terhel meg és egyúttal imádom csinálni is, tehát nem munkának érzem a dolgot hanem szórakozásnak, elvégre életünk jelentős része munkával telik, ha szenvedés akkor mi értelme van, hiába lenne pénz boldogtalan lennék.
Én is valami ilyet érzek hogy jó lenne megosztani az életem egy lánnyal, és biztos motiválna hogy fejlesszem magam, most úgy érzem kicsit mocsárban vagyok, nincs motiváciom annyira hogy lépjek feljebb, hanem elülök kényelmesen de párral úgy gondolom nagyon motiválna hogy lehető legjobb formámat adjam, illetve segítsek a másiknak kiteljesedni.
5-ös
Teljesen kizárt számomra hogy gyerekes nővel vagy elváltal kezdjek majd.
Igen számomra ez egy aggodalom hogy majd koromra hivatkozva már nem igazán lesz esélyem fiatalabb 20-as évekbeli lányoknál.
válasza:Én simán elmennék albérletbe. Párkapcsolat szempontjából is jobb. És ha a párod nem akar ott élni ahol a házad van? Cseszheted a tehermentes ingatlanod.
Illetve így konkrétan olyan leszel mint egy kisgyerek amikor összeköltöztök. Nulla tapasztalatod van függetlenségben, nem végzel házimunkát, nem tudod milyen amikor mindenre csak a saját kereseted áll rendelkezésre. Ezt ebben a korban semmilyen nő nem fogja tolerálni, senki nem fog tanítgatni, hogy hogy legyél felnőtt ember, hogy végezz házimunkát stb.
válasza:hát pedig ha "kibírod" azt a 5-8 évet akkor bizony már nem lesz olyan nő aki gyerek nélküli a korosztályodban. az vagy karrierista és az anyagi dolgokban már rég túlszárnyalt téged. vagy olyan akire rá se nézel.
amúgy más most sincs esélyed a 20as lányoknál. öreg vagy hozzájuk és elmondásod alapján már jóképű sem vagy
ha mégis besikerül egy nő akkor ott bizony több lesz a kiadás mert nem lehet a 4 fal között ülni. csak h hízzon a bankszámlád.
ilyen feltételekkel szóba sem fognak állni veled ...
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!