Összejönnétek olyan férfival, aki nem akar háziállatot összeköltözés után?

Nem.

Amint összeköltöztem a férjemmel, lett egy macskánk. Nekem a macska nem nyűg, hanem családtag. Szóval ez nálam kizáró ok lenne.

Nalam nem johetne szoba, pedig szerintem semmi rosszat nem irtal, csak tenyeket. Tenyleg sok energia, folyton szőrös is vagyok, tobbet takaritok mint egyebkent, 1 macska is minusz 10 E per ho es a nyaralast is ki kell sakkozni. Ja es ha reggel megyek dolgozni, este meg mondjuk szinhazba, lelkifurdalasom van, hogy egesznap egyedul hagyom, raadasul ilyenkor mindig alakit valamit, mert unatkozik. Mindezek ellenere nem adnam senkinek, ragaszkodom hozza, es varom, hogy legyen kutyank. (Azt csak kertbe, kinti-bentinek)

Ugyanakkor megertem, ha valaki nem igy erez, ezert ajanlatos ezt mar az elejen tisztazni, mert ezek a mindennapokat befolyasolo alap igenyek.

Én is szeretem az állatokat férfiként.

Azonban a lakásba soha nem engedek állatot.

Mert szétszedi a bútorokat,a hangtechnika,TV,Laptop.

,,Nem olcsó" cuccaink vannak,kárt tesz valamiben infarktust kapnék,majd ha lesz kertes ház ott lehet majd de bent soha.

Férfiként írom amit.

Nincs bajom az állatokkal, de különösen nem mozgatnak meg egy "simin" túl, épp ezért én nem hajlok az állat dologra, bár ha nem a házban van és nem az én felelősségem ám legyen.

Véleményem ezen állatok halmozása, és törődése inkább arra szolgál, hogy valakit jobban tudjon szeretni az illető, illetve tudjon róla gondoskodni. Tehát van egy fölösleges szeretete/ideje amit szeretet formájában akar visszakapni. Ezzel szerintem semmi baj, bár én többre tartom ha felém irányul ez a szeretet és nem mondjuk 3 macska után jövök én.

Sztorik:

Volt barátnőmnél volt macska ami igencsak rigolyás volt. Éjjel 3x simán felkeltett amikor együtt aludtunk, a bútoroknak is adott keményen, a függöny alja tiszta karmolás volt. Ez pedig még oké, de amikor ott volt elegáns szövetkabát az egyik éjjel szitán, másnap reggelre pedig tiszta macskaszőrösen az igencsak kiborító. (nem a padlón volt)

Másik sztori. Ismerősöknél is van macska, aki unalmában elrágta a laptop tápkábelét, illetve egy headset kábelt. Egyik sem 2.000 forintos kiadás.

Nekem már most van macskám, így nyilván nem "szabadulnék meg" tőle akkor sem, ha valakivel összeköltöznék. És miután majd (reméljük nagyon szép kort megérve) egyszer csak el kell tőle köszönnöm, akkor utána is lesz macskám, mint ahogyan előtte is volt, nagyjából 3 éves korom óta folyamatosan. De nekem eleve elképzelhetetlen az élet kisállatok nélkül, ha egyszer kertes házba költöznék, akkor szereznék kutyát is, leginkább benti tartásra.

Amiket írtál, teljesen valid dolgok, de attól még nagyon sokaknál kiverik a biztosítékot. Én elfogadom, ha a randipartnerem így nyilatkozik, örülök neki, hogy van ennyi önismerete és felismeri magában ennek az akadályait, ez tök jó, de egyértelműen nem hozzám való. Szerintem az ilyesmi amúgy is tök jó első-második randis téma, hogy ki milyen állatokat szeret, hogy áll hozzájuk, van-e neki esetleg, szóval egész hamar a legelején már le lehet ezeket tisztázni, és akkor nincsen belőle probléma a későbbiek során sem. Akkor kellemetlen, amikor már közös 20 év hitelre megvettétek a kacsalábon forgó palotát, hogy aztán kiderüljön, azt a szép nagy kertet te mind kertészekkel óhajtod gondoztatni és teleültetnéd virágokkal meg díszkivilágítással meg anyámkínja, a párod meg minimum három nagytestű kutyát képzelt oda.

Mindig voltak állataink, a kutyáink is megélték a 14-15 évet, amikor az utolsó elment 25 éves voltam - akkor határoztam el, hogy nem lesz több! A páromnak volt egy papagája, minden bajom volt hogy, "lesz egy madaram", de szerencsére megúsztam, mert pár hónappal az összeköltözés előtt kimúlt.

Mostmár a gyerekeink mondják néha, hogy legyen macskánk, mindig mondom, hogy majd ha felnőnek és elköltöznek majd vehetnek maguknak, de ide biztos nem hoznak.

Semmiképpen nem akarnék állatot!!!!!!