Hogy lehet túllépni azon, hogy sosem lesz párom, mert kevés vagyok egy férfinak?

Szóval egy férfinak kevés vagy, és rögtön elkönyveled, hogy sosem lesz párod? Szerintem ez a téma inkább önsajnálatról szól, minden hátsó szándék nélkül.

Nyilván nem a legkellemesebb dolog, ha pont az néz át rajtunk akit szeretünk, de ettől nem kellene összetörni olyan szinten, hogy szerencsétlennek könyveljük el magunkat, ha mégse megy, lehet segítséget kérni szakemberektől akár, ha nincs egy közeli jóbarát.

Sajnálom, hogy válasz adások helyett a kérdés állítását tagadjátok. Nagyon kevesen, de vannak akiknek nem igazán lesz párjuk.

Én azt javaslom, amit a legtöbben tesznek ilyen helyzetben férfiak és nők is. Használj kábítószereket. Cukor, alkohol, fű stb

Legnagyobb baj, hogy eleve determinálod önmagad számára: "neked bizony em lehet párkapcsolatod soha a jövőben". Nem így érdemes gondolkodni. Vágysz párkapcsolatra: "keresem de még nem találtam meg" - erre érdemes gondolni. Nem arra, hogy "kevés vagyok", "alkalmatlan vagyok".

Egy társkereső műsort hallgattam egyszer, betelefonált egy nő: "társat keresek, de úgyis mindegy"

Műsorvezető: "hogy érti, hogy mindegy?"

Betelefonáló: "25 éve vagyok egyedül, férjem minősíthetetlenül viselkedett velem és amikor elhagyott azt mondta: "te soha nem fogsz senkinek kelleni maximum lábtörlőnek"

Ez a nő azt a gondolatot dédelgette magában, amit a volt bántalmazó partnere mondott. Érdemes így élni, erre gondolni, pontosan arra, amit nem szeretnél?