Beszállnátok idegen autójába? Volt, h ogy behúzott eléd vagy melléd valaki autóval, hogy beülsz-e?

A Piliscsabai egyetem campusról rendszeresen hoztam fel stopposokat, illetve olyanokat akik tetszettek épp a buszmegállóban. Volt hogy megkérdeztem egyiktől másiktól, hogy mi van ha egy borzasztó antipatikus forma állna meg nekik.. akkor beszállnának e. A legtöbb valami kifogással gondolta, hogy elüti a dolgot, de a tapasztalat inkább az volt, hogy elképesztő izgalmas formákkal utazik ilyenkor az ember. Volt bőven megélni valójuk.

És igen, két barátnőm is volt akiket onnan szedtem fel és mindkettő egész hosszú kapcsolat volt.

Én amilyen őrült vagyok, egyszer beszálltam. Mentett, még cumizós kiskutyáknak mentem kecsketejért egy világ mögötti helyre, egy elhagyatott gyársor és a Duna mellett vitt az út a telepre. Elég nyomasztó volt a környék, plusz nehéz volt a sok üveg kecsketej, így hát amikor megállt mellettem egy autó és egy férfi kiszólt, hogy elvisz a buszig, gondolkodás nélkül beszálltam. Mai napig nem tudom, miféle üzemzavar volt épp az agyamban akkor, talán olyan nyomasztó és elhagyatott volt a környék, hogy megörültem egy emberi lénynek? Mindenesetre amint elindultunk, azonnal levert a víz és átfutott az agyamon, hogy akár a darabolós gyilkos is ülhet mellettem. Ezen a környéken azt csinál velem amit akar. Elsápadtam és elég szótlanul válaszolgattam a kérdéseire. Kedves fazon volt amúgy, de el nem mondhatom, milyen megkönnyebbüléssel szálltam ki mellőle a buszmegálló előtt. Megköszöntem persze, de vissza se néztem. Még utána is levert a víz a gondolatra, hogy hogyan ülhettem be ilyen ész nélkül egy idegen mellé egy totálisan elhagyatott környéken?

Máskor is volt, hogy buszmegállóban felajánlotta egy srác este, hogy elvisz autóval, de akkor nemet mondtam. A lányomnak a lelkére fogom kötni, hogy soha ne szálljon be idegenhez!

Blablacart, oszkart ismered?

Siman..

Igen.

Egyszer hajnali kettőkor sétáltam ki Alsónémedin a buszmegállóba, hogy hívjak egy taxit, ami 12 ezer ft lett volna hazáig (nem jár busz éjszaka). Az első és egyetlen autó megállt mellettem, és a sofőr megkérdezte, hogy elvigyen-e. Igazából szimpatikus volt, és a megérzéseim is jók voltak, így igent mondtam. Kedves volt, beszélgettünk, és ingyen hazavitt, pozitív élmény volt.

Nyáron utazgattam, Anafin is voltam, ami egy elég pici görög sziget, alig jár autó, alig élnek rajta, de azért annyira nem kicsi, hogy simán körbesétáld a szigetet. Egy 12 órás túrán voltam túl épp, a tűző napon a 40 fokban, kimerülten sétáltam vissza a faluba (ami szintén 12 km volt), csak ezúttal az úton. Hallottam, hogy jön mögöttem egy autó, ezért félreálltam, hogy el tudjon menni, de megállt előttem, és először görögül, majd angolul megkérdezte, hogy elvigyen-e. Örültem neki, igent mondtam. Amúgy is gondoltam rá, hogy stoppolok, csak igazából nem nagyon volt mit, mert mondom, alig járt arra autó.

De sokszor akartam már stoppolni utazás közben, Santorinin a hostelből megismert angol barátnőmmel is próbáltunk stoppolni, és nagyon sokan megálltak, csak senki nem arra ment, amerre mi, végül előbb jött a busz.

Egyszer volt olyan is, amikor nemet mondtam, szintén ezen a nyáron. Szkopjéből akartam Ohridba menni, a buszpályaudvarra sétáltam, akkor is megállt mellettem egy kocsi és kérdezték, hogy elvigyenek-e. Akkor a megérzéseim nem súgtak túl sok jót, így inkább nemet mondtam, a buszjegy se volt drága.

De a jövendőbeli utazásaim során biztosan fogok még stoppolni. Ja meg egyszer utaztam Blablacar-ral, az nem tudom, mennyire számít.

21/L