A férfiak gyávák a nők meg kényelmesek az ismerkedésnél?

#6/7

Még a muzulmán országokban is bátrabbak a nők ilyen téren :D

Mellesleg a kérdésre válaszolva a bátorság és kezdeményezés semmit sem jelent.

Pl én is lemerek szólítani nőket és oda merek menni hozzájuk minden további nélkül. De ettől függetlenül incel vagyok. Tehát nem csak ettől függ a dolog.

Van egy pár férfi, aki oda mer menni a nőkhöz, pl. én is olyan vagyok.

Akik meg nem mernek odamenni, azok nem férfiak, csak hímneműek.

Nem azért nem kezdeményezek nőként egy férfinál, mert "kényelmes" vagyok, hanem azért, mert ha egy számomra szimpatikus férfinak az nem elég, hogy olyan "jeleket adok", amikből egyértelmű, hogy szívesen venném a közeledését, ő viszont mégsem lép semmit, akkor vagy nem kölcsönös a vonzalom, vagy nincs benne annyi bátorság, önbizalom és talpraesettség, ami ehhez szükséges.

Én pedig arra vágyom, hogy olyan férfi legyen a társam, akiben ez megvan. Ennyire egyszerű.

# 15

Ha le tudod győzni azt az ösztönt, hogy vonzódsz a nőkhöz és szeretnél szexuális életet élni, akkor miért probléma, hogy a nők kényelmesek, és nem mennek oda hozzád ismerkedni?

"Tudod attól ember az ember, hogy ösztöneit legyőzi és nem ösztönösen él mint egy állat."

És szerinted valóban cél minden ösztönünket legyőzni, függetlenül attól, hogy mire szolgál, és mik a következményei ránk vagy másokra nézve, ha engedünk nekik, vagy ha "legyőzzük őket"?

Abba például van kedved belegondolni, hogy ha anyukád újszülött korodban attól érezte volna magát embernek, hogy legyőzi az anyai ösztöneit, ezért hagyott volna étlen-szomjan, kétségbeesetten sírni téged éjszakákon át a kakis pelusodban, napközben meg magára hagyott volna, és elment volna vásárolni, moziba, meg beült volna a barátnőivel egy kávézóba ahelyett, hogy veled törődjön és szeretgessen, az mennyire lett volna áldásos?