Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Másnak is gyakran eszébe jut a társkeresési helyzete kapcsán Kürénéi Hégésziasz filozófiai nézete?
„Hégésziasz (Kr. e. 3. század) görög filozófus.
A kürénéi hedonista filozófiai iskola híve volt, Alexandriában élt és működött. Tanítása szerint az emberi lét végcélja az élvezet, ám a sok baj és kellemetlenség, amely a világban elénk tornyosul, ezt a célt nem engedi megvalósítani, ezért okosabb meghalni, mint élni.” (Wiki)
Például én is hiába tettem meg szinte minden tőlem telhetőt és mentem keresztül elképesztő változásokon, léptem ki számtalanszor messzire a komfortzónámból, ez mind semmin sem változtatott. Egyszerűen itt maga az egész létnek a milyensége kérdőjeleződik meg. Mintha egyszerűen olyan magas szintű emberfeletti erők birtoklása lenne szükséges ehhez az egész társkereséshez, amiket aki nem velük született (mint pl én) az csak metahumáni szintű emberfeletti emberré válás során tudna megszerezni, mintha egy teljesen más több szinttel fölöttünk levő entitásoknak a világa lenne ez, amiről mi egyszerű földi halandók még csak álmodni sem álmodhatunk. És ilyenkor amikor látom, hogy a nietzschei értelemben vett Übermenschek csettintésre lefekszenek bármely nővel és gond nélkül találnak barátnőt, míg én egy egyszerű porból és hamuból álló szubhumán akármennyire próbálok szintén Übermensché válni és olyan lenni mint ők, de az eredmény sosem jön el. Hiába teszek meg bármit. Semmi. Csak a magány feneketlen szakadéka és üvöltő csönd jut nekem.
És ekkor jut eszembe Kürénéi Hégésziasz filozófiája.
Más is szokott ilyeneken gondolkodni sokszor?
válasza:#37
Igen, köszönöm én is neked 70%-os a nagyon hasznos válaszokat! :) Ilyen informatív válaszok itt ritkán szoktak lenni.
Akkor a válaszodra visszatérve. Ez lényegében akkor olyan mint az elalvás?
Ha én lefekszek aludni, de állandóan erőlködök, hogy "na most majd igenis elalszok" és folyton az órámat nézem, hogy mindjárt el fogok aludni, akkor nyilvánvaló, hogy csak azért sem fogok elaludni. De ha csak lefekszem és ellazulok, akkor egyből álomra borulok. Ilyen lenne a csajozás is?
Illetve én is kíváncsi lennék a #41-es által leírt kérdésre is.
válasza:#41. Erre nehéz általános választ adni. A saját magam nevében tudok beszélni. Egyrészt ha nagyon kanos az ember, verje ki. Ha sok az érzelmi frusztráció, fejezze ki. Anélkül is ki lehet, hogy bántana valakit. Pl. volt amikor érzelmileg nagyon sebezhető voltam. És kevesebb önismerettel, konkrétan azt csináltam, amit javasoltam, hogy nem érdemes. Hajtottam egy nő után. És visszautasított. És leírta neki részletesen, hogy milyen rosszul érzem magam. És ezáltal a frusztráltság elmúlt. Megbeszéltem a dolgokat. Azután összeszedtem magam. Azt is elég világosan láttam, hogy mi miatt nem működött és megfogadtam, hogy a jövőben nem követem el azokat a hibákat. Az tud még frusztációt okozni, ha az ember lehasít magáról dolgokat és nem fogadja el. Ez önismeret kérdése. Meg érdemes foglalkozni azzal, ami Jung írt az árnyékról.
Ezek voltak a problémák, amikkel foglalkoztam ilyen esetben. És ezen felül vannak a lehetőségek. Mégpedig az, hogy megértettem azt, hogy az ideák világa valósabb, mint a fizikai világ. Vegyük pl. a náci eszmét. Nyoma sincs a Harmadik Birodalomnak, de az eszméik még élnek sok ember fejében. Vagy a kereszténység. Nyoma sincs Jézusnak, de rengeteg keresztény van. Az ideák világa sokkal igazibb, mint a fizikai.
Ezt belátva eljut oda az ember, hogy potenciálisan több millió csajom van. Csak éppen még nem tettem meg azokat a lépéseket, hogy a fizikai világban is megjelenjen ez. De ez igaz. Igazabb, mint akár egy házasság. Hány ember van, aki megígérte egymásnak, hogy örökké együtt lesznek és fél év múlva elváltak. De az biztos, hogy rengeteg csaj mászkál a világban, aki csak arra vár, hogy beszéljek vele. Ez igazabb valóság. Én csak sajnálom azokat az embereket, akik a fizikai valóságot igazabbnak hiszik és sírnak, hogy nincs nőjük, miközben ha az ideák világában is tudnának gondolkodni, látnák hogy egy kibszott kincsesbányában élnek. Emiatt a bőségtudat miatt érzem magam nyugodtnak.
Mit tegyen az, aki ezt nem tapasztalta? Először is szerintem nem kell megváltani a világot. Sokan nem merik rábízni magukat egy elgondolásra, hanem csak abban hisznek amit látnak. Amikor a repülőt próbálgatták megalkotni, mert elviekben működhet, sokaknak őrültségnek tűnt. Ilyen nincs. Ha lehetne repülni, már amúgy is tudnánk. Stb. Mindig meglesznek a kifogások.
Szóval nem mindenki hajlandó arra, hogy az ideák világát valóságként fogadja el. De én úgy vagyok vele, hogy látok egy logikus rendszert. És úgy gondoltam, hogy hiszek benne, amíg valóságba nem ültetem. Most meg nyilván nem hiszek már benne, hanem tudom, hogy úgy van.
Nagyjából ennyit tudok erről elmondani.
---
Azt gondolom, hogy nem tökéletes az alvós analógia, mert ez nem csak egy teljes ellazulás, hanem itt van egyfajta feszültség is. De a feszültséget jó értelemben írom. Izgatott várakozás, hogy mi lesz. Mondok neki valamit. Hú, erre vajon mit mond majd. Váó. Ezt mondta. Akkor én erre megyek tovább. Stb. Egy kellemes közös játék. Ami konstruktív. Nem pedig szemben állok a nővel. Nem vele állok szemben és meg akarom szerezni, hanem együtt építünk kapcsolatot, amiben szívesen vagyunk.
Az alvás azért nem tökéletes analógia, mert abban nincs aktivitás. Ez meg igenis aktív. De nem görcsös. Hanem kellemesen aktív.
válasza:Amúgy a kérdés címén nagyon sokat röhögtem. Elképzeltem, hogy egy csomó ember a gyakori kérdésekről válaszolt volna, hogy igen, rendszeresen eszembe jut. A kocsmában a haverokkal is pont Kürénéi Hégésziasz filozófiáját beszéltük ki a 21. századi társkeresés tükrében. :D
Ha egy valaki is igennel válaszolt volna, kitérek a hitemből. :D
Valamiért nagyon szimpatikus vagy kérdező. Remélem, hogy helyreteszed magadban ezeket a dolgokat és jobb lesz az életed ezen a területen.
Végül is aztán mégis csak visszaírt a csaj. Most este találkoztunk is. De ezúttal nem "bepróbálkoztam" nála, hanem csak a legtöbbet akartam kihozni a dologból. Nem is színészkedtem vagy ilyesmi, csak egyszerűen ott voltam és élveztem a helyzetet.
Azonban ez egészből csak egy jó beszélgetést tudtam kihozni egy étteremben. Noha jót tudtam beszélgetni vele és megtudtam érdekes dolgokat is, de nem lett semmi. Ennyit tudtam csak kihozni az egészből. (folytatás már nem lesz, mert visszautazik Nyugat-Európába, ahova valósi)
De utána rájöttem valamire az egész kapcsán, amikor visszaemlékeztem és elmélkedni kezdtem.
Történetesen arra, hogy ahogyan ma viselkedtem, az egyáltalán nem újkeletű dolog és régebben én tulajdonképpen mindig is így viselkedtem.
Azelőtt, egészen olyan 21 éves koromig kb mindig csak a legjobbat akartam kihozni a dologból, amikor nőkkel voltam, legyen ez bármi is. Sosem hajtottam erővel a szexre vagy ilyesmire. Csak az elmúlt egy évben változtam meg kezdtem el konkrétan szexre hajtani és "bepróbálkozni" (mert egyre erősebben érzek erre belső késztetést), csak az elmúlt évben már annyiszor próbálkoztam, hogy már lassan el is felejtettem milyen is voltam anno. De az eredmény mindkét esetben nem jött el, azaz ugyanúgy incel voltam régen is mint most is.
Csak annyiban más a helyzet, hogy így a sikertelenséget az ember nem totális kudarcnak éli meg, hanem elhiteti magával, hogy tulajdonképpen ő is nyert valamit, noha semmit sem nyert. Olyan ez mint amikor a bróker bukik egy milliót. Fel is foghatja katasztrófának, de fel is foghatja úgy is, hogy tulajdonképpen, csak nyert, tapasztalatokat nyert. Azonban én már az elutasítást sem élem meg katasztrófának, mert életem során annyi kudarc ért, hogy már teljesen adaptálódtam a helyzethez. Tehát lényegében egyik esetben sem vesztek semmit, de nyerni sem nyerek.
válasza: válasza:Na igen. De azért fontos tudni jó kifejezni az érzéseidet. Valószínűleg azért nem volt semmilyen szikra, mert ebben a szélsőségben mozogsz, hogy bepróbálkozás vagy csak beszélgetés.
Ajánlom ezt a videót. Nekem nagyon sok mindent megvilágított.
válasza:Illetve azt azért hozzáfűzném még, hogy én azért másról beszéltem, mint ami történt. Legalábbis amit írsz, az teljesen úgy hangzik, hogy részedről volt szikra és szeretted volna kifejezni, csak nem tetted. Amikor én azt mondtam, hogy van, hogy csak egy beszélgetés van ebben, azt úgy értettem, hogy én a magam részéről is azt érzem, hogy nincs meg az a szikra, amire fel lehetne építeni az egészet, de ugyanakkor érdekel a nő személyisége annyira, hogy beszélgessek vele.
De véletlenül sem azt akartam elmagyarázni, hogy fojtsd el az intimitás iránti vágyat és örökké csak egy jó beszélgetőpartner legyél.
#46
Ez az eset eleve kint (azaz nem a Kárpát-medencében) volt.
#47 / #48
Arról volt szó, hogy nem erőlködtem. De ha alakult volna a dolog nyilván nem álltam volna ellent. Nem erőlködtem olyan értelemben, hogy nem akartam erővel valamit, de nem is fojtottam erővel el.
Megnéztem a videót. Van pár gondolat, amiket megjegyeznék vele kapcsolatban. Igyekszem ezeket röviden és tömören pontokba szedve összegezni:
- Az érzelmek sokszor másodpercről másodperce váltakoznak és nem is mindig megfogható dolgok. Legalább is magamon azt vettem észre, hogy az emberi beszéd nem olyan gyors mint a gondolataim. Illetve vannak olyan érzelmek, amiket nem is lehet emberi beszédbe önteni.
- Ha én éppen azt érzem, hogy TÉNYLEG szexelni szeretnék az adott nővel, akkor a videó állításával szembe ha ezt közölném szinte biztos elutasítás lenne.
Ezt azért mondom, mert voltam már én is sokszor direkt közvetlen. Ha te tényleg direkt közvetlen vagy a legtöbb nő kihátrál. Továbbá egy Molnár Krisztián hiába fejezné ki teljesen egybevágóan az érzelmeit, attól még elutasítaná mindenki.
- A másik dolog pl a melankólia. Ha nekem éppen melankolikus hangulatom van, akkor hiába fejezem ki ezeket hitelesen a nők szemében ez averziót fog okozni, mert az gyengeséget sugall. A közhiedelemmel ellentétben a nők sokkal kevésbé együttérzőek mint hirdetik magukról. Az egyedüli nő, aki mindig melletted állt, akármilyen érzelmeket fejeztél ki az az anyád volt. A nők egy magabiztos, határozott, erős, független férfit keresnek. Ha valaki félénkebb, melankolikusabb, visszahúzódóbb, szomorúbb ember az akármilyen hitelesen fejezi ki az érzelmeit nem fog kelleni a nőknek párkapcsolatra sosem.
Ez pedig sajnos nagyon sok esetben velünk született személyiségi kérdés. Például ha valaki "kék" (DISC) vagy melankolikus személyiségnek született, annál ezek az érzelmek mindig ott lesznek.
- A negatív érzelmek kiadása. A videó szerint mindig egyből ki kell adni a negatív érzelmeket is. Ez ugyancsak nem elhatározás kérdése, hanem többnyire személyiségi kérdés és nem megváltoztatható.
Ez csak a kolerikus emberekre igaz. A videó készítője is nagy valószínűséggel erősen kolerikus. Ők szokták mindig egyből kiadni a haragjukat. Sokszor kicsiket. (A szangvinikusak is hasonlóak)
De aki pl flegmatikus az képtelen egyből kiadni a haragját vagy nemtetszését. Neki ez lehetetlen, mert ő automatikusan egy hordóba önti. És ezt teszi mindig. Maga sem veszi észre, amikor az a hordó már megtelik és akkor elönt mindent és mindenkit ami a környezetében van. Ő nem tudja minden apróságért kiöntögetni azt a hatalmas hordóját, ezt csak akkor tudja ha már tényleg teljesen tele van haraggal (ami sokszor hónapok alatt telik csak meg).
- Az empátiával nem győzött meg. Az nem jelent semmit. Ezt onnan tudom, hogy a nárcisztikus személyiségzavarú emberekben agyilag nincs kódolva az empátia, de ennek ellenére több kutatás is igazolja, hogy sokkal vonzóbbak és sikeresebbek a csajozásban (researchgaten és psychologytoday-n is utána lehet olvasni).
- A prostiknál a férfiak a valós érzelmeiket adják ki. Azaz ott egybevágó a viselkedésük-beszédjük az érzelmeikkel. Ennek ellenére mégis a prostik többsége nem éppen élvezi a munkáját és nem valószínű, hogy érez bármiféle vonzalmat a kliensek felé, akik mind hitelesen fejezik ki érzéseiket, ugyanis egyik kliens sem rejteget semmit és nem színészkedik.
Mindenesetre a videó mondanivalója, azaz az érzelmek kifejezéséről az kb szögesen ellentéte a "Titkos Tanácsok Nőknek" YT csatorna egyik mondanivalójával:
https://www.youtube.com/watch?v=PtuI1neaEY0
Kisebb koromban volt, hogy én is az érzelmeimről beszéltem. Gondolom mondanom sem kell, hogy süket fülekre találtam.
Ha neked nincsenek olyan érzelmeid, amilyeneket a nő akar, akkor konyec. Ha kifejezed, ha nem. József Attila Két hexameter című műve jut eszembe erről.
válasza:Nem arról beszél, hogy áll a farkad és dugni szeretnél általánosságban, hanem amikor tényleg az adott nőre irányul a vonzalmad, hogy szeretnél vele lefeküdni. Olyankor utasít vissza, ha az nem őszinte. Fontos ez a dolog önismeret szempontjából. Pl. Egy frusztrált férfi azt mondaná őszintén: Nagyon jót tenne az önbizalmamnak, ha valaki végre lefeküdne velem.
Vagy nagyon kanos vagyok, jó lenne, ha valaki dugna velem és pont te vagy itt.
Ezek tényleg nem kellemesek. Amikor csak azt mondom a csajnak, hogy lefeküdnék vele, az egy tök más élmény. Olyankor ez a tiszta igazság és nincs más rejtett tartalom.
Molnár Krisztián személyisége elég beteg. Egy hazugság az élete. Egy freak show főszereplője és sztárnak hazudja magát. Nincs túl sok kapcsolata a realitással. Nincs a személyiségfejlődésnek olyan fokán, hogy autentikusan fejezze ki magát.
De ha beszélgetsz egy csajjal és olyan a kémia, hogy fel is állt tőle és akkor mondod, hogy megdugnád, akkor arra tapasztalataim szerint nem visszautasítás jön, hanem örülnek neki. El kell különíteni az érzést és az intellektuális tartalmat. Akkor fog elzárkózni a csaj, ha a tested nem akarja megdugni, de azt mondod, mert szeretnéd elmondani magadról, hogy dugtál vele. Hatalmas a különbség. Ezeket felismerni nyilván önismeret kérdése, nincs rá valami képlet.
A négy személyiségtípusból kár kiindulni. Olyan melankolikus vagyok, hogy ha lenne egy múzeum, ahol be kéne mutatni milyen a melankolikus ember, engem tennének ki és ez mégsem okoz gondot.
Miről beszélgettél a csajjal a talin?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!