Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Másnak is gyakran eszébe jut a társkeresési helyzete kapcsán Kürénéi Hégésziasz filozófiai nézete?
„Hégésziasz (Kr. e. 3. század) görög filozófus.
A kürénéi hedonista filozófiai iskola híve volt, Alexandriában élt és működött. Tanítása szerint az emberi lét végcélja az élvezet, ám a sok baj és kellemetlenség, amely a világban elénk tornyosul, ezt a célt nem engedi megvalósítani, ezért okosabb meghalni, mint élni.” (Wiki)
Például én is hiába tettem meg szinte minden tőlem telhetőt és mentem keresztül elképesztő változásokon, léptem ki számtalanszor messzire a komfortzónámból, ez mind semmin sem változtatott. Egyszerűen itt maga az egész létnek a milyensége kérdőjeleződik meg. Mintha egyszerűen olyan magas szintű emberfeletti erők birtoklása lenne szükséges ehhez az egész társkereséshez, amiket aki nem velük született (mint pl én) az csak metahumáni szintű emberfeletti emberré válás során tudna megszerezni, mintha egy teljesen más több szinttel fölöttünk levő entitásoknak a világa lenne ez, amiről mi egyszerű földi halandók még csak álmodni sem álmodhatunk. És ilyenkor amikor látom, hogy a nietzschei értelemben vett Übermenschek csettintésre lefekszenek bármely nővel és gond nélkül találnak barátnőt, míg én egy egyszerű porból és hamuból álló szubhumán akármennyire próbálok szintén Übermensché válni és olyan lenni mint ők, de az eredmény sosem jön el. Hiába teszek meg bármit. Semmi. Csak a magány feneketlen szakadéka és üvöltő csönd jut nekem.
És ekkor jut eszembe Kürénéi Hégésziasz filozófiája.
Más is szokott ilyeneken gondolkodni sokszor?
Férfi vagy ugye?
Ennyire filozofikusan még nem fogalmaztam meg magamban ezt a gondolatot, te nagyon szépen megtetted, de én is gondolkodom rengeteget ezeken a dolgokon.
Én sokszor azon gondolkodom, hogy sok nálam csúnyább, rosszabb fizikummal rendelkező, butább, ÁPOLATLAN, alacsonyabb egzisztenciával rendelkező férfitársamnak van átlagos és szépnek mondható barátnője.
És persze az a kérdés, hogy miért van ez.
Illetve, hogy olyan nőkkel sem vagyok képes még ismerkedni sem(nem hogy randizni)akik csúnyábbak nőbe, mint én férfiba, azaz potenciálisan sok esélyem lenne nála.
Most azon az állásponton vagyok, hogy nem tudok a nőkkel két mondatnál többet kommunikálni, vagy van, hogy ez a szám egy.
Nem is kezdeményezek, mert azt sem tudok, így pedig nem igazán lesz eredmény.
válasza: válasza:En azt gondolom, hogy te teljesen maskepp gondolkodsz a nokrol, a ferfiakrol, a vilagrol, mint a ferfiak. Kicsit buz.isan hangzik, de igy van. Nem gondolom, hogy ez valami emberfeletti dolog lenne, de lathato, hogy egyedul vergodve sose tudsz kitorni belole. Amerika annyival tart elorebb, hogy az emberek felismertek, hogy egy neha meglehetosen zord vilagban nottek fele, es a mentalisan gatlasok, betegsegek, devianciak javitasra szorulnak, es a tomegek jarnak pszichologushoz segitseg gyanant. Magyarorszagon ezt meg olyan szinten stigmatizaljak, mintha minimum egy keses sorozatgyilkos lennel, mert csak olyanok jathatanak ilyen helyekre. Pedig nem.
Addig mar eljutottal, hogy mas vagy, mint a tobbi ember. Ez fontos, de sosem maga az allapot a lenyeg, hanem az, hogy hogyan jutottal oda. Ezt lathatoan nem sikerult azonositanod. Kerj segitseget, menj el szakmeberhez. Ne felj, ha nobol van egybol meg fogja mondani neked, hogy bun rossz a metakommunikaciod, affektalva beszelsz, kerulod a szemkontaktust, nem tudsz kommunikalni. Meg 100 masik dolgot is. Azt is el fogja mondani, hogy elb..ott elmeleteket kitalalni, meg incel lozungokban hinni okorseg. Azok az onigazolas es onbecsapas szerepet toltik be, masra nem jok.
Nyilvan te mar nem az a kategoria vagy, aki kap egy 10 oldalas fuzetet jo tudni felirattal, hanem joval sulyosabb melyen rogzult devians (ertsd a normalistol eltero) viselkedes es ertekrendi problemak tomkelegevel elsz egyutt regota. Akar evekig is eltarthat, mire eredmenyt ernek el nalad. A lelki egeszseg fontos. Te egyaltalan nem vagy lelkileg egeszseges. Bar betegsegtudatod sincs. Nem az en tisztem eldonteni. Te sem vagy tisztaban a helyzettel. Kerj egy idopontot es egy szakvelemenyt. Ha ott vagy, az mar annak a jele, hogy valtozni akarsz es a szakember is tuti meg fog dumalni, mert ranezesre megmondja, hogy mit erzel es mire hogyan reagalsz. Jobban, mint ahogy beismered magadnak. De vannak terapiak, mukodo terapiak. Regebben egy par honapot egyutt voltam egy pszichologus novel. Persze nem voltam benn a terapiain, de a visszajelzeseket lattam, amiket kapott szuloktol, noktol, paroktol stb. Mindenki elegedett volt. Ennyit igazan invesztalhatnal magadba, kevesebb nem leszel tole.
43F
válasza:túlgondolod szerintem
a nőknek az izmos test és a férfias áll jön be, és kész
válasza:Nem lehet hogy ilyesmi a gond?
https://www.youtube.com/watch?v=oFaGQwq2buk
Csak nálad nem ilyen stílus hanem lehet hogy túl emelkedett, de a hangja is fontos meg a stílusa :)
Bár szövegnek jó ez a Hégésziasz, kérdés hogy adod elő. Amúgy színjátszó körbe is mehetnél, ha van valahol ilyen hobbi szintű.
válasza:Én is szoktam ilyen dolgokon gondolkozni 39 éves szűzként. De nekem nemcsak ezzel van baj, hanem az egész élettel. Ezek a görögök tudtak valamit annak idején. Ez nekünk valami karma lehet, egy k..va rossz karma. Csak tudnám, hogy mitől van ez. A sors nagyon jól bebiztosította nekem is, hogy ne legyen nő az életemben. De neked legalább van bátorságod, nekem meg az hiányzik a legjobban, és nemcsak a nőket illetően.
Deviancia? Ugyan már! Ez a világ úgy ahogy van egy rakás sz.r. Na most, aki egy hülye világba nem tud beilleszkedni, az nem biztos, hogy normálatlan!
Legszívesebben egy másik bolygóra mennék el, nyilván nem egy ugyanilyen szintűre, mint ez a siralomtenger.
válasza:Én innentől tartom hülyeségnek:
"Tanítása szerint az emberi lét végcélja az élvezet,"
Nem. Ez nem az emberi lét célja. Ezt te sem gondolhatod komolyan, vagy ha igen, abból tényleg sok "baj és kellemetlenség" fog adódni.
Gondold végig mi az élet célja valójában?
Nem, nem 42... Szerintem az élet célja hogy minél kevesebb rosszat tegyél, és minél több jót cselekedj. Így a túlvilágon ezt lehet hogy jóváírják neked.
De az életed célját alapvetően Neked kell megfogalmaznod!
válasza:Egyes, az ilyen általad leírt férfiaknak szájuk az biztos nagy van, illetve bátorságuk, és ebből következik az előbbi dolog. Hogy ez honnan származik az ilyen embereknek, fogalmam sincs. Amit a sors elvett az egyik oldalról, a kinézetüket illetően, azt bőven megadta nekik a másikon. De ehhez az egészhez nagy szerencse is kell, nekik biztosan jó a karmájuk ilyen szempontból.
Viszont Aswadnak is van bátorsága, de mégsem sikerül, emiatt írtam a karmát, legalábbis erre gyanakszok. Nálam is nyilván ez van.
válasza:Ha valaki azt hiszi, hogy az élet célja az élvezet, akkor persze, hogy sosem lesz elégedett semmivel és mindenben csak az élvezetei gátját látja, akármennyi is jusson. Olyan, mint a heroin - ígér valamit (jutalmat, felejtést) és cserébe sunyin elvesz mindent. Olvass olyan filozófust, aki valami értelmesebb célt tűzött ki magának. Pszichológus sem ártana, akivel meg tudod beszélni a sérelmeid és aki rávilágít, hogy nincs olyan, hogy egyfolytában boldog ember, így nem érdemes ahhoz mérni magad. Hány irigyelt sztár - zenész, színész, sportoló, politikus - lett már öngyilkos a nagy hedonizmusban. Felérsz a képzelt csúcsra egy pillanatig, de már az is tök üres és nincs tovább. Közben meg mondjuk Teréz anya vagy hasonló felfogású, de kevésbé ismert, akár beteg és szegény és magányos emberek tök elégedettek tudtak lenni, hogy rájöttek, adni is jó meg meglátták a kevésben is a szépet, és így másoknak is erőt adott a közelségük. Lehet, érdemesebb lenne mindenféle eleve halálra ítélt monteveresti célkitűzések helyett inkább ezt a "titkot" kutatnod.
Aztán meg minden ember szeretné, ha önmagáért szeretnék, ez belénk van kódolva: de a leghangosabbak is belül magukra utaltak és még önmaguk számára is idegenek maradnak, hiába "vetkőznek le" akárhány hagymahéjat.
#2
Mert a nők terén a helyzetem soha nem is változott. De én emberileg és személyiségileg illetve az életem viszont állandóan változásokon ment keresztül. Olykor igen nagy horderejűeken is.
Mivel valamit rosszul csinálok, ezért próbálok változtatni állandóan, de sajnos nem tudom mit csinálok rosszul, mert a várt eredmény sosem jön el, bármit is teszek meg.
A kondit remélem csak viccből írtad. Mert ha nem, akkor te sajnos azt kell, hogy mondjam semmit nem tudsz a csajozásról, még annyit sem mint én. Aki egy kicsit is jártas a nők preferenciái terén az tudja, hogy a kondi az utolsók közt van amikor férfiakat választanak. A gyakorin néhányan sokat nézték a proteinporos reklámtáblákat, ahol a szteroidos modellek plázacicákkal pózolnak, ezért az a hamis képzet alakult ki bennük, hogy a kondizástól majd lesz csajuk. Hát nagyon nem.
Meg kell mondjam neked, hogy egész életemben folyamatosan sportoltam. Évek óta keményen gyúrok edzőteremben, számtalan sportot kipróbáltam és küzdősportokra is járok. Ez volt a legkevesebb minimum amit megtettem. De ez az égvilágon semmire sem elég. Márcsak azért sem, mert a nők többségének halvány fogalma sincs arról, ezek miről is szólnak és hogy működnek.
https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__tarsk..
Szóval a kondizástól az égvilágon nem fog semmi sem változni. Ismerek testépítő thai boxost is, aki incel.
#3
Igazad van. Tényleg másként gondolkodok a nőkről, ezt elismerem. Ezt már általánosban is észre vettem. Például, amikor mindegyik fiú molesztálta, zaklatta és fogdosta a lányokat, akkor én sosem zaklattam és fogdostam az intim részeiken. Mert már akkor is bunkóságnak tartottam a nők molesztálását. (mondanom sem kell, hogy az összes molesztálós fiú osztálytársamnak lett barátnője, nekem meg nem).
Sok férfi például tárgyként nézi a nőket, akiket birtokol és leuralhat, a nők közül meg sokan ezt élvezik, csak ők azt mondják, hogy "végre egy domináns Férfi, aki tudja mit akar és vezet minket". De én úgy fogom fel, hogy a nőknek is van agya és képesek önálló gondolatok formálására és önálló döntésekre maguktól is. Erre meg az a reakció, hogy "nem vagyok igazi férfi, nem tudom hogyan kell bánni a nőkkel, csak egy tutyi-mutyi senki vagyok" (és olyanok szájából, akik amúgy még fele annyi dolgot sem mernének megtenni, amiket én eddig megtettem).
A pszichológusos hasonlatod nem teljesen releváns. Mert míg Amerikában (gondolom az USA-ra gondolsz) az embereknek van pénzük ilyesmikre, addig mi magyarok örülünk hogyha a számlákat is ki tudjuk fizetni. Továbbá amerikai ismerőseimtől (meg sok pszichológiai cikket olvasva is) tudom, hogy az USA-ban a pszichológia sokszor csak annyiból áll, hogy felírnak benzodiazepineket oszt csá. A benzodiazepinek pedig csak a tüneteket söprik szőnyeg alá, de a valós helyzetet csak rosszabbítják (nem hiába, hogy nagyobb köztük az öngyilkosok aránya).
Mindig is más voltam. Tehát vagy már így születtem, vagy valamikor nagyon-nagyon kis koromban lettem más.
A nőktől meg nem félek egyáltalán (talán kellene?) Nem is értem mit félnek egyesek a nőktől. Ők is emberek, számomra semmi félni való nincs abban, hogy valaki nő.
A metakommunikációmmal nem hinném, hogy komoly gond lenne. És nem is csak azért mert nem kerülöm a szemkontaktust meg ilyesmi, hanem mert gond nélkül tudok kommunikálni idegen emberekkel. Továbbá nagyon jól ki tudok jönni a négerekkel, arabokkal és kínaiakkal, akiknél a kontextus fontosabb a beszédhez képest mint nélunk Európaiaknál. Tehát ha komoly gondok lennének a metakommunikációmmal, akkor nem tudnék más Európaiakhoz képest gyorsabban összebarátkozni négerekkel és arabokkal, akiknél a kontextus (metakommunikáción) nagyobb hangsúly van.
Tehát a találgatásod közel sem állja meg a helyét.
Az igazi önbecsapás nem az amit én csinálok, hanem az hogyha hamis okokra fogjuk a sikertelenségemet, olyan okokra amik egyszerűen nem is igazak rám.
#5
Szerencsére nincs ilyen hangom :)
De a stílusommal csakugyan gond van. Képtelen vagyok a felületes semmitmondó hétköznapi dumákra. Szinte mindig emelkedett beszédet használok és mélyebb tartalmú szövegeket mondok. Sokszor az emberek nem is értik mikről beszélek, és elemi szinten ki kell nekik fejtenem, hogy tulajdonképpen mire is gondolok pontosan, meg kell magyaráznom az atomokig is.
Néha annyira emelkedett stílust használok, hogy az egyszerű kevésbé iskolázott emberek nem is értik mit mondok. Még bonyolult kihalt nyelveken is tudok beszélni.
#7
A másik opció a lemondás és aszketizmus. De azt már Schopenhauer is megmondta, hogy az nagyon nehéz és csak nagyon kevés embernek sikerül ténylegesen.
Ebben a világban nem leszel semmivel sem attól, hogyha csak "minél több jót akarsz cselekedni". Pl én is igyekszem minél jobb ember lenni. Ettől semmivel nem leszek előrébb.
Továbbá miért választaná valaki a kínt a bizonytalan túlvilágért cserébe, amikor választhatja a biztos evilági boldogságot és élvezetet (kivéve persze engem, meg az inceleket, ugyanis nekünk erre nincs lehetőségünk).
#9
Engem csak az keserít el, hogy míg másoknak barátnőt találni annyira nehéz mint felmenni az első emeletre a lépcsőn. De nekem meg könnyebb lenne megmászni a Mount Everestet mint barátnőt találni. Engem sajnos még senki sem szeretett. De már nem is igazán tudok hinni benne, hogy fog valaha bárki is szeretne önmagamért...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!