Miért utasítják el azokat a férfiakat akik a szüleikkel laknak?

"Nem akar egy idegen zsebet tömni albérlet címszóval, sem barátokkal 1 szobában lakni csak azért hogy elmondhassa hogy önálló."

Oké, akkor hol van az a félretett pénze, amit ezek híján megspórolt és amiből 3-4 éven belül összegyűlne egy kezdőrészletre elegendő összeg? Ja, hogy sehol... Na ez a baj veletek. Praktikus dolgokra hivatkozva cseszitek az időt otthon, aztán kiderül, hogy csak azért nem mozdultok ki belőle, mert így kényelmes. Ha nem így lenne, már közben is gondolnátok arra és tennétek azért, hogy 30-40 éves korotokra ne anyuci szoknyája alatt rohadjatok, zéró magánélettel. De nem ez történik.

És akkor egy ilyen véglényt kellene a lakásomba fogadni? Ehh. Kihagyom. :)

Barátokkal 1 szobában?

Hát te a szélsőségek embere vagy.

Én nem mondanám rá egyből, hogy lúzer, de már én is eljutottam odáig, hogy ismerkedéskor kicsit húzom a szám ha még otthon lakik.

Most vagyok 27, 19 éves korom óta kisebb-nagyobb megszakításokkal külön élek, ezalatt az idő alatt két férfival jutott el a kapcsolatom az összeköltözésig. Mindkét esetben elmondásuk szerint háziasak voltak, a valóságban ez így történt:

-Takarítás: ha eszükbe jutott heti 1-2x elmosogattak, felsöprögettek. Néha a saját szobájukat rendbe tettét amíg otthon éltek. Ja, hogy külön élés során már egy nagyobb teret kell rendben tartani? Noooo waaay....

-A főzést az instant leves és tészta elkészítése jelentette.

Persze jó indok az, hogy nem akarod idegenes zsebét tömni, de ez csak abban az esetben indok ha azt a pénzt félrerakod későbbi lakásvásárlásra.

Szerintem sok nő egyetért velem abban, hogy egy bizonyos kor és tapasztalat után egyszerűen nincs kedvünk megtanítani a férfit a külön élésre, anyucit játszani.

Másik kellemetlen tapasztalatom ezzel kapcsolatban, hogy természetes, hogy a szülőkkel lakó fél is szeretné ha nála töltenénk időt, de úgy együtt lenni, hogy a szülők a szomszéd szobában alszanak? Nekem ez már valahogy kellemetlen...Plusz ha a párommal szeretnék időt tölteni, akkor nem azért megyek, hogy anyukával csevegjek. Szívesen látogatom a családot, de max. havi 1x és nem heti rendszerességgel.

Hidd el, teljesen más egyedül, vagy a pároddal élni, mint a szüleiddel még ha azt is hiszed, hogy teljesen önálló vagy.

Egyedül élni egyedül annyiban jó, hogy senki nem zargat - más előnyei nincsenek. Meg persze jóérzés ha az ember magának intéz el mindent - de pont olyan unalmas, mint otthon élni, kicsit valamivel sivárabb is.

De maga az élet is sivár :)

"Akik amúgy háziasak: mosnak, főznek, takarítanak magukra. Nem az anyjuk csinálja nekik."

Aha. Ez olyan 0,01% körül lehet. Ez nem föltétlen a pasi hibája, sajnos sok olyan anyuci van, akinek élete egyetlen értelme hogy piciny babucikáját kiszolgálja. De amúgy sajnos még mindig rendeget cseléd nő van a fiatalok közt is, akik örömmel törlik a pasijuk seggét, szóval nem reménytelen a dolog.