Manapság egy 33 éves nő, az már nem is álmodozhat egy vele egyidős pasiról komoly kapcsolatra?

Mindig egykorú barátnőm volt (jellemzően 0-2 évvel fiatalabb).

Viszont elég kevés nőnél volt esélyem pint ezért, mert a hölgyek jellemzően idősebb férfiakkal múlatták az időt, gimiben az egyetemistákkal, vagy akinek már volt kocsija, aztán az egyetem alatt jöttek a már lakásban egyedül elő pasival összeköltözös idők, meg a férfi aki már nyaralni vitte, amíg én pályakezdőként örültem, ha nem haltam éhen.

Majd hirtelen eljött a korosztályom számára a bűvös 33-35 éves kor, mikor a hölgyek akik a környezetemben jellemzően minimum 8-10 évvel idősebb férfiakkal voltak gyakorlatilag 16 éves koruktól, hirtelen felfedezték, hogy azok a pasasok már öregek a család alapításához, én viszont minden téren beértem.

Most meg megy a társaságban a szánalmas vergődés, hogy X miért jár 30 alatti nővel, Y miért annak a 27 évesnek udvarol, gyerek még, és milyen mocskok a pasik, hogy nem kell nekik egy komoly nő.

Fura ezt hallani, mert ugyanezen haver csajok még 10 éve arról beszéltek, hogy ők már komoly nők, és nem akarnak fiúkkal szórakozni, nekik férfi kell.

(Btw, a társaságban akiknek hosszabb ideje házasságuk van, azok tipikusan magukkal egykorú sráchoz mentek az egyetem környékén, nem játszották a nekik férfi (meg lakhatás, meg nyaralás) kell játékot, nem is késtek le semmitől.

Én meg köszönöm, megvagyok a 30 alatti barátnővel évek óta, nem sajnálom, hogy annó kortársnöim alaposan kielemezték, hogy a koruk belőliek mennyire éretlen srácok, most meg eszik amit főztek 😀