Akik nem a társtalálást tartják a legfontosabb dolognak a világon, azok hogyan gondolkodnak?

De ne már!! Ez komoly??? Vagy csak trollkodás? 🤔

Hihetetlen milyen sok a buta ember itthon.. hogyan lehet ennyire benyalni a pártpropagandát? Jézusom... 🙁

Vannak még önálló gondolataid, kérdező? Vagy csak az van, amit az M1-TV2-Origo-888 mond?

#12

Amúgy többek közt ezért (is) értelmetlen a gyerekvállalás. Ő már nem fogja megérni az élete végét, előbb szét lesz cseszve itt minden. Talán már mi sem érjük meg azt. Sajnos komoly dolgok vannak eljövendőben, aminek picit sem örülök.

De még ha nem is lenne... Bekerül egy olyan világba amit olyan dolgok irányítanak, mint a pénz-profit (mindenekfelett), a fogyasztói társadalom, és persze a jó öreg alkohol. A szülei jóeséllyel bérrabszolgák (akik lehet tök jól keresnek, szóval itt nem úgy értem, hogy minimálbéresek), de futniuk kell a lóvé után, különben baj lesz hamar. Bekerül az óvodába-iskolába alulfizetett, életunt középkorú nevelők közé, a csoport (több mint) fele cigány - kivéve ha magánsuliba vagy vallási iskolába megy, de akkor összeszarják magukat a szülei a tandíjon. Mégha "gazdagok" is.

Ha védik is a külső hatásoktól, előbb-utóbb bekerül a suliban a "többiek" közé akik azonnal rányomják a fogyasztói-médiafüggő társadalom elvárásait, vegyél ezt, vegyél azt, nézd az ikszfaktort, bammeg, fakkom, egyéb szép szavak, a szüleid szaremberek, mert apád autója régi, anyád meg ronda. És mindenki harsánykodik, a normálisabb mondatok nem találnak hallgatóságra.

Csak akkor vállalj gyereket, ha te magad is tökéletesen illeszkedsz a prolivilágba (a proli itt nagyon nem a társadalmi réteget jelenti, hanem a felfogást, szóval vannak milliomos prolik, értelmiségi prolik is).

Nem szeretnek gyereket szülni , családot sem szeretnek

Nekem nem ez a legfontosabb hanem az hogy egy olyan társat találják akivel le tudom élni az életem. Vele ketten legyünk

N

Máshol is leírtam, ide is beszúrom: az, hogy gyereket akarsz még nem jelenti azt, hogy alkalmas is vagy a gyereknevelésre. Valahogy pont az maradt ki az ilyen kérdésekből, hogy az, aki gyereket akar, alkalmas-e a felnevelésére? Te és a párod külön-külön és legfőképpen együtt alkalmasok vagytok-e rá?

Számomra a család nem cél, hanem opció. Inkább egy olyan partnert akarok találni, akivel megvan a testi-lelki-szellemi összhang, a közös cél és gondolkodás, aztán majd eldöntjük, hogy akarunk-e közös családot.

Miért lenne a "társtalálás" a legfontosabb dolog? Nerm inkább a munkakeresés/találás/megtartás? Egyedül is tök el tud lenni az ember.

Mindegy...