Nektek hogy sikerült továbblépni?

Mondjuk a felnőttek nem igazán szoktak gyakran ölelkezni a munkahelyen, phaszzus!

Én sem örülnék, ha a párom mindenféle jöttmentet ölelgetne, szerencsére nem is szokása. Ahogy én sem ölelgetem csak úgy a kollégáimat, mert nem vagyok egy fogyatékkal élő vagy középiskolás tini, ott volt ez szokás.

Amúgy ha nem látod, a barátnő akkor is létezik. Hogyan lépnél ki ebből szerinted? Úgy, hogy te is tartod a távolságot, és a minimálisra veszed, ha közben ennyire kattogsz rajta.

Nekem is volt ilyenben részem, - bár mi nem dogoztunk együtt-, de így is tartottam a távolságot. Engem is ölelt meg úgy a srác, hogy az elég szoros és hosszú volt, holott nem voltunk túl szoros viszonyba, indokolatlan volt.

Mégsem lepődtem volna meg azon (mert nem vagyok hülye), hogyha akkor belép a barátnője és ezt végignézi, akkor féltékeny lett volna. Sőt, én is elég kétesnek vettem azt a hosszú és szoros ölelést, ahogy te is. Szóval nem, nem fér bele egy haveri viszonyba.

Ha becsülöd magad valamire is, te is tartod a távolságot, és úgy viselkedsz vele, ahogy bárki mással, vagy még kimértebben. - Vagy ne csináld, hanem szenvedj még jobban, de a csaja akkor is ugyanúgy a képben lesz.