Mi értelme van a szerelemnek, ha a vége sosem pozitív?

Kérdező, a velem kapcsolatos egyik találgatásod sem helytálló.

A természettudománynak ez a része sosem érdekelt, és ezután sem fog.

Hogyhogy mi értelme? Mi értelme megenni a kedvenc kajád, ha utána sz@r lesz belőle, amit lehúzol a csatornába? :D

Egyébként ebben a témában azért is van sok nézeteltérés, mert sokan egész egyszerűen mást definiálnak "szerelem"-ként.

Sokaknak a kapcsolat elején levő rózsaszínködös-térdremegős érzés a szerelem, és ha az elmúlik (márpedig ez tényleg elmúlik pár év után), akkor katasztrófának érzik, és utána unalmasnak látják a kapcsolatukat, jön a megcsalás, szakítás, bezombulás, stb.

Én lehet, hogy rosszul vagyok bekötve, de nekem teljesen irreleváns az elején a húdenagy megőrülős lángolás. Most komolyan, kamaszkorba hányan vannak "belezúgva" ilyen-olyan hírességekbe? Nem kell hozzá több, csak pár jó fotó az illetőről, 1-2 jó zeneszám, vagy jó film, és ennyi elég is a rajongáshoz, nem kell hozzá ismerni a másik személyiségét, nem kell összeilleni, nem kell dolgozni. Vagy tudsz venni tudatmódosítókat, és eléred velük a felfokozott állapotot. Semmi extra nincs ebben az érzésben, nagyon könnyű előhozni.

Az én szememben az igazi szerelem pont hogy az a rész, miután felszáll a lila köd, már ismered a társad valódi énjét, együtt küzdötök meg a problémákkal, legjobb barátok (is) vagytok, bizalmas társak, egymás támaszai, amolyan "ketten a világ ellen" szituáció, amit persze meg lehet fűszerezni szenvedéllyel. Számomra ez sokkal értékesebb, így én ilyen szempontból jó helyzetben vagyok, nekem nem unalmas az a része a kapcsolatban, amire már sokan húzzák a szájukat, hanem pont, hogy a legjobb része. Na és ez nem múlik el csak úgy. A legjobb barátodból se "szeretsz ki" csak azért, mert már x éve vagytok barátok, sőt, csak egyre erősödik a kapcsolat. Ez hasonló számomra.

Akik örökre a hormontúltengős őrületet keresik, azok persze csalódni fognak. Az nem normális állapot, igazából szerintem nem is tenne jót, ha tovább tartana.

Szóval kérdés, hogy mit is vársz egy kapcsolattól.

#26

A "haszon" is igen sokféleképpen értelmezhető.

Direkt írtam a "kedvenc" kaját, hogy kihangsúlyozzam az élvezeti értékét. Ehetnél válogatottan számodra utálatos, de egészséges kajákat, annak haszna lenne, de nem élveznéd. :D

A szerelemnek számomra egyértelműen van haszna, maga a társas kapcsolat léte. A társas kapcsolat pedig ugyanúgy része a Maslow-piramisnak, mint a táplálkozás.

A hasznot úgy értem, a szerelem a végén beváltja a hozzá fűzött reményeket.

Az összes esetet alapul véve - tehát NEM a romantikus regényeket - ez szerintem a 10%-ot se éri el.

A társas kapcsolatnak elvileg hozzá kéne adnia a teljes élethez, ehhez képest csak elvenni tud, és duplaannyi balhét generál, mint amennyi problémát meg kellene oldania. Ezért mondom, hogy deficites, és hátrébb vagy vele, mint szingliként.

#28

Csak nem találtál még normális társat. Nekem simán jobb az életem, és csak előnyét érzem, mióta a párommal élek. :)

#29 éppen elég időt és energiát pocsékoltam el rá. Nem érte meg a legkevésbé se. Ha belegondolok, hogy ezt mind-mind hasznos dologra is fordíthattam volna, és mennyivel előrébb lennék azóta, hát keserűség tölt el.

Keresgéljen akinek páros számú édesanyja van, sokkal hasznosabb értelmes dologra fordítani az erőforrásaidat, amint a nők utáni kujtorgásra,ami olyan fél százalék eséllyel TALÁN megtérül a végére...