Mennyire normális ez? Hogyan kezeljem ezeket a rosszindulatú megjegyzéseket?

23 évesen azért lennie kellene annyi eszednek, hogy tudd, IGEN, KORAI. Már nem azért, de arra nem gondolsz, hogy ha lecseng a rózsaszín köd, jönnek a problémák, a konfliktusok, akkor már nem biztos, hogy boldog leszel vele? Ennyi erővel MINDEN pasival vállalhattál volna gyereket, akivel éppen csak összejössz mert milyen boldogok vagytok.

MINDEN kapcsolat egy nagy boldogság az elején, aztán ahogy egyre jobban megismerik egymást az emberek, már nem annyira boldogok együtt, kiderül hogy nem illenek össze, stb.

Így gyereket vállalni nagyon nagy felelőtlenség volt a részedről, és reménykedj benne, hogy szerencséd lesz és pont olyan férfit fogtál ki, akivel még fél-1 év múlva is boldog leszel és az egész hátrelévő életeben is, mert ehhez tényleg nagy szerencse kell.

Már nem azért, de tényleg b..romira korai. Mit ismersz a srácból? Jóformán semmit! 1 hónapja vagytok alig együtt, de máris terhes vagy. Gratulálok. Na, ennek is a gyerek fogja a kárát látni.

Most csak a rózsaszín köd van még a szemetek előtt.

Nagyon, de nagyon felelőtlenek voltatok. Hova ez a rohanás, könyörgöm!!

Anyukádék biztosan repestek az örömtől, hogy lányukat 1 hónap ismertség után felcsinálta egy ismeretlen 30 éves.

Védekezés fogalmáról hallottál már?

Neked minek kellett teherbe esni? Együtt kellett volna lennetek minimum 1 évig, hogy nagyjából megismerjétek egymást.

Szegény gyerek, már most sajnálom. Két id..ióta szülő.

Szerintem a saját életét mindenki saját maga látja a legjobban. Ha ti mind a ketten úgy érzitek, ez így van jól, és boldogok vagytok, akkor ebben a percben ez a jó döntés. Azt valahogy az ember érzi, hogy "ennek így kell lennie", és megszállja valami nyugalom.

Hogy mi lesz a jövőben, senki nem tudhatja. Persze, hogy mindenkiben az ötlik fel először, hogy nagyon korai a dolog, fordított esetben te is így reagálnál, ha egy barátnőd került volna ebbe a helyzetbe. Gondolj arra, hogy csak féltenek, normális dolog.

De hogy mondjak egy pozitív példát: Barátnőm 3 hónapja ismerte a párját, mikor kiderült, hogy terhes. Pár hónapra rá össze is házasodtak, mindenki károgott, hogy ez túl korai. Már vagy 15 éve együtt vannak, van két gyerekük, és nagyon boldogok.

Lakva lehet a másikat megismerni, én nagyon hiszek ebben a bölcsességben, de az biztos,hogy idő, idő, és egüyttlakás.

Külön élnetek könnyű, ráadásul ennyi idő alatt nem is tudhattatok meg olyan sokat a másikról.

A párod sincs elkésve még semmivel, igazán 30 évesen lehetet volna annyi esze (bocs'),hogy halasztja még a gyerekvállalást és törekszik arra,hogy előbb ti ismerjétek meg jobban egymást.

De ez a helyzet adott, babát vársz. Viszont azon ne csodálkozz,hogy megszólnak, bár senkinek semmi köze a döntésetekhez.

Akár jól is alakulhat minden, és én kívánom,hogy így legyen!

Ne haragudj, remélem a tiétek egy boldog élet lesz együtt mint család s megértem állapotosan a pozitív dolgokra szeretnél koncentrálni.

De vannak dolgok amik elengedhetetlenek ehhez. Kell elég tapasztalat, értelem, emberismeret hozzá, hogy tudd milyen ember a másik és ehhez is kell idő. Hogy lásd különböző élethelyzetekben, megérjetek együtt sok olyan nehézséget amiből kiderül milyen ember, te milyen vagy s együtt mennyire vagytok szilárd alap egy baba, gyerek szerető családja lenni és egymásnak jó társa.

Mivel fiatal vagy ez kétséges. Nem ismerünk, nem tudhatjuk miket éltél át ezért a korod nézem. A tapasztalat hiánya miatt lenne ideális ha marha nagy ember ismerő lennél aki képes mások hibáiból is tanulni.

Rengetegen a hiszik azt, hogy az ő kapcsolatuk a kivételek közé tartozik és hosszú távon is jól működik. Nem csak elvannak, hanem megértik, tisztelik és szeretik is egymást, közösek a problémákra adott válaszuk, jól mérik fel a helyzeteket együtt. De a többség nem ilyen. Minden gyors, azonnal kell, nem reálisak az elképzelések s inkább önzők.

#3 A tied azért más példa. A kérdezőék májusban jöttek össze, most június közepe van, és már tudja, hogy terhes, tehát legalább 3-4 hete történt a dolog, de inkább több (feltételezem, hogy legalább egyszer volt dokinál, ha biztos a terhesség és már a családnak újságolják).

Ami azt jelenti, hogy a teherbeeséskor együtt voltak... mennyi is, két hete? Legyen három, és akkor baromira jóindulatúan számoltam.

Ez sajnos tényleg az az eset, hogy az ismerősöknek van igazuk, az első együttlétből, az első pár randi után becsúszott a baba, mert a kérdező felelőtlen és buta volt. Vagy csak a pasi simán tenyészkancának használja, mert "neki már nagyon itt volt az ideje a babának", de nyilván ilyet nem mondunk, mert ez rosszindulatú lenne.

Persze, ha mondjuk tíz éve ismerik egymást a sráccal és gyerekkori legjobb barát és kitalálják egymás gondolatait, csak most jöttek rá, hogy jobb lenne együtt, az más tészta, akkor nem gond a gyerek két hét után sem. De gyanítom, akkor nem is borulna ki minden ismerős, és nem lenne vérig sértve a kérdező, hogy miért bántja őt mindenki.

"Lehet valami igazság alapja amit mások mondanak?"

Persze, hogy lehet. Az emberek nem szoktak 1 hónapos ismeretség után gyereket vállalni. Ha minden induló kapcsolatomba szültem volna egy gyereket, mert olyan nagyon boldogok voltunk, hát... most lenne egy pár éhes szájam otthon.

1 hónap után az ember még nem is ismeri a másikat, hiszen mindenki a lehető legjobb arcát akarja mutatni. Lehet, hogy ti kivételek lesztek, és örökre együtt maradtok, ezt senki nem tudja megjósolni, de lássuk be, hogy kicsi rá az esély.

Mindketten szülőknél éltek, magatokat sem tudjátok eltartani, nem hogy egy gyereket... ez az elkezdünk építkezni pedig ha jól sejtem, valamelyik szülőtök nagyvonalú segítségével valósulhat meg.