Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem kellene aggódnom?
A barátommal mostanában egy ideig volt olyan problémám, hogy elhanyagolt és nekem ez rosszul esett de megbeszéltem vele, rájött, hogy igazam van. Azóta eléggé igyekszik, sokszor keres, igyekszik a kedvemben járni, vesz nekem apróságokat, a találkozókat is igyekszik összehozni, nem mondja le, bármi is van aznap. Szóval a lényeg, hogy eléggé igyekszik.
Én ennek nagyon örülök, mert látom, hogy azért mégiscsak számítok neki. Viszont néha azon gondolkodok el fog-e hanyagolni megint.... pedig hülyeség a jövőn rágódni, csak eszembe jutnak néha hasonló gondolatok. Most amióta ezt megbeszéltük, azóta nagyon igyekezett, és szinte semmi problémánk nem volt, se veszekedés se semmi.
Nem akarom elrontani az aggódásommal.
Szerintetek is felesleges ezen rágódnom?
Van az úgy, mikor van az embernek egy rossz tapasztalata és abból von le következtetést pedig nem biztos hogy le kellene egy dologból vonni bármit is.
Látszik, hogy nagyon komolyan veszi amiket beszéltünk.... úgy érzem nem kellene idegeskednem, csak elgondolkodtam.
válasza:És miért írsz mindig múltidőben?
Hány éves is vagy amúgy, illetve a párod?
Azért írok múlt időben, mert most már némileg megváltozott a helyzet... aztán majd kiderül milyen lesz.
Én 21 vagyok, ő 31.
Persze most biztos sokan a korkülönbségre fogják majd, de biztos, hogy nemcsak kihasznál...
Az biztos, hogy néha túl magas elvárásaim voltak (mármint nemcsak neki lenne ez túl magas, hanem szerintem másnak is) de szerintem az normális, hogy hiányzott hogy nem olyan a kapcsolat, mint az elején. Másnak is hiányozna szerintem a figyelmesség, meg hogy éreztessék vele hogy tetszik.
Bár az is tény, hogy bizonyos értelemben meg változott a kapcsolatunk, én úgy éreztem néha, hogy mélyebb lett. Nemcsak romantikus dolgokat csináltunk együtt, hanem egészen hétköznapi dolgokat is... bevásárlásolni voltunk együtt, ha kellett, vagy elkísért engem ügyet intézni valahova, én meg elkísértem őt valahova.... nyilván ezt a kapcsolatunk elején még nem csináltuk. Erre mondom, hogy változott valamennyire.
Meg bemutatott már barátainak, szülei is tudnak rólam, anyukájával találkoztam már... szóval csak azt akarom kihozni ebből, hogy jobban megnézve változott a kapcsolatunk.. nem azon a rózsaszín ködös szinten volt már egy idő után. Pedig nem élünk együtt.
válasza:Nem fognám a korkülönbségre.
Nyilván változik egy kapcsolat, és egy kicsit mindenki a hétköznapokká teszi azt, belevegyíti a napi rutint is, emiatt már nem hat olyan különlegesnek mint az elején, viszont ettől nem biztos, hogy rosszabb.
De én már rátérnék a szexre.
Az egy teljesen természetes része egy ilyen kapcsolatnak. Az első együttlét úgysem szokott olyan fenomenális lenni, így kár valami komoly misztikumot köré építeni mert csak csalódás lesz a vége, viszont fontos, hogy aztán a többi együttlét jobb és jobb legyen.
Azt kell megérteni, hogy ez nem egy kiváltság, hanem azért van, hogy mindketten kiéljétek az egymás iránti külső vonzalmat, nem az ördögtől való...
Szerves része egy kapcsolatnak, úgyhogy a részévé kell tenni.
Lehet ilyen plátói dolgot fenntartani x ideig, de egy idő után már értéket hozzáadni nem fog a kapcsolathoz, sőt, sok esetben inkább feszélyezetté teszi azt.
válasza:21 évesen X ideje húzol egy 31 éves férfit szex nélkül.
Igen, van miért aggódnod, és csoda, hogy ilyen türelmes.
Nem hiszem el bakker, hogy a normális férfiak ilyen nőknél kötnek ki.
Hogy pozitívumot mondjak: többször voltam sajnos problémás helyzetekben, ez nekem valahogy egy ilyen év volt... viszont akkor mindig igyekezett meghallgatni, vagy segíteni, meg öntötte belém a lelket.
Ezt egy értékes dolognak gondolom...
Volt, amikor sajnos rajta vezettem le az idegességemet, aminek érthetően nem örült, de meg tudtuk végül beszélni. Mondta, hogy ráfogta arra, hogy nehéz időszakon megyek át. És megértő volt...
23:32-nek: nem tudom neked miért baj, hogy én még várni akarok vele. Jogom van hozzá. Az ő kora nekem nem szabja meg hogy mit mikor csináljak...
Ha annyira velem akar lenni, akkor hajlandó legyen várni.
Ő döntése is.
Amúgy én nem azt állítottam, hogy hozzá sem szoktam nyúlni... csak még teljesen odáig nem akartam elmenni. Szerintem ezt nem nagy dolog megérteni valakiért akit szeret az ember. Hogy hagyja neki olyan tempóban alakítani, ahogy akarja.
És én meg inkább vagyok óvatos, és várok többet, mint kevesebbet. Nekem ehhez idő kell, ez van.
válasza:azért számít a kor, mert azt hittem, gimnazisták vagytok!
felnőtt férfiról van szó. szegény.
Nem építek köré misztikumot, de azért valamennyire féltem tőle...most már kevésbé, de nekem ehhez az kell hogy rendben legyen más tekintetben is a kapcsolatunk meg éreznem kell, hogy fel vagyok készülve rá.
Lehet, hogy manapság sokan nem ilyen óvatosak, de én inkább vagyok ilyen, minthogy még rosszabb élmény legyen, meg utólag bánjam. Ráadásul ha nem csak kihasználni akar akkor tud várni....
Én elhiszem, hogy ez is része a dolognak, de ha annyira akar velem lenni, akkor megtehet ennyit. Inkább várjon ő minthogy én siessem el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!