Miért akarják sokan, hogy életük szerelmével kevesebb időt töltsenek, mint amennyit lehetne?

Sok olyan oldal van, ahol az elhízott embereket dicsőítik. Most nem azokra gondolok, akiken van egy kis felesleg, hanem azokra, akiknél már egészségügyi kockázatot jelent, szóval túlsúlyos.

Ezen az oldalon látom azt, hogy például a férfiak hízelegnek, hogy milyen csodás alakja van ennek és annak, nekem ez jön be stb stb, és erre a nők azt reagálják, hogy jajj de jó, hogy elfogadnak, miért nem minden férfi ilyen. Szóval azt a visszacsatolást kapják, hogy a hosszútávon (vagy rosszabb esetben akár rövidtávon is) problémás állapotuk megfelelő, és ezen nem kell változtatni.

(Zárjuk ki az olyan embereket, akik valamilyen egészségügyi okból nem tudnak fogyni. Beszéljünk csak azokról, akik egyszerűen lusták, vagy fontosabb számukra az, hogy a jelenben jól érezzék magukat a sok evéssel, nem törődve a következményekkel)

És itt kanyarodok vissza a kérdésemre:

Ha valaki megtalálja élete szerelmét, akkor nem az lenne a dolga, hogy minél tovább együtt éljenek boldogon? Ergo minél egészségesebben éljenek?

Szóval miért van az, hogy a már betegesen elhízott emberek párjai (akik sok esetben vékonyak, miért?) ahelyett, hogy támogatnák és ösztönöznék arra szerettüket, hogy jobb életmódot folytassanak, inkább azt táplálják beléjük, hogy ők így tökéletesek, és aki máshogy gondolja az hülye?