Lehet, hogy ez a szerelem, lehet, hogy ha jobban megismerem akkor?

Ez lenne a szerelem?

Van egy férfi az életemben akit 12 éves korom óta ismerek. Nagyon utáltuk egymást, nekem mindenből rossz jegyeim voltak, ő meg osztály első volt és mindig dícsérték a tanárok. Én meg majdhogynem a legrosszabb tanuló voltam és nekem évet kellett ismételnem nyolcadikban. Ő volt az egyetlen gyerek aki végig csúfolt a külsőm miatt, az órákon kinevetett ha feleltem és egyest kaptam vagy elpirultam és zavarban voltam a tanár előtt,mert nem tudtam a választ vagy csak simán nem készültem. Nagyon nem voltunk jóban.

Aztán egy közép iskolába jártunk,de ő felettem járt egy évvel. Ott szintén folytatta amit korábban. De visszafogottabban. Nem alázott meg mások előtt,nem szólt be szünetekben. Csak utolsó órán amikor mindenki ment haza akkor a hátam mögött kullogott és bántott. Főleg azért,mert nem voltak barátaim, csöndes voltam,de szerinte úgy viselkedtem mint egy császárnő és hozzám nem lehet szólni,mert elriasztok mindenkit,én vagyok ellenséges,ezért nincsenek barátaim. Beszólt a külsőm miatt is,hogy milyen idézem "palis" lány vagyok. Nagyon utáltam őt,féltem is tőle,hogy majd mások előtt is így beszél velem. De nem,csak akkor ha vége volt a sulinak és mentünk haza. Most van neki az utolsó éve a suliban és nagyon megkomolyodott meg külsőre is megváltozott. Szeptember óta nem láttam csupaszon az arcát,azóta mindig borostás vagy kicsit nagyobb az arc szőrzete. Magasabb is lett majdnem három fejjel nálam. Egy két évvel ezelőtt meg talán 4-5cm különbség volt köztünk. Év elején évnyitókor a mi osztályunk a végzősök mellett sorakozott. És ő megbökte a hátamat és tök kedvesen rám köszönt még mosolygott is. Életében először kedves volt velem. A szünetekben láttam,hogy sokszor megbámul vagy próbált a folyosón a közelembe jönni. És ott beszélgetett az osztály társaival ahol láthattam. Legtöbbször velem szemben ácsorgott és szerintem direkt nekem produkálta magát. Volt amikor rám nézett és gyors elfordította a fejét. Ennél több nem történt a szünet előttig két héttel. A buszmegállóban odajött hozzám,hogy megkérdezze mit csinálok majd a szünetben? Kicsit sem volt fura,hogy ilyen kérdéssel fordul hozzám. Nem tudom mit mondtam, kb annyit,hogy pihenni fogok otthon. Meghívott magával sütizni. Azt mondta,hogy nagyon untatkozik,nincs senki akivel elüsse az időt,az osztály társai hülyék, mindenki mást csinàl. Végülis elmentünk sütizni miközben eszméletlen sokat beszélgettünk. Főleg a jelenről,hogy ki mit szokott csinálni suli után,a szüleinkről meséltünk,meg hogy merre megyünk tovább tanulni. Én mondtam,hogy a vendéglátóba akarok menni,mire azt mondta,hogy biztos? Mert ha így van akkor ő is oda megy. Azt mondta nem akar az érettségi után felső oktatásba menni,mert szeretne minél hamarabb valami szakmát max egy két évet utána itt tölteni és kimegy külföldre. Én is hasonlóban gondolkodom, nekem a két testvérem is ugyan ezt csinálta és nagyon jó helyük van ott kint. Csak karácsonykor szoktak haza látogatni. Nagyon komolyan hangzott,hogy oda szeretne menni ahova én. Nem mondta,hogy miért csak mosolygott rám meg zavarba ejtően figyelt engem végig. Sosem volt előttem zavarban, könyökén tàmaszkodva végig a szemembe nézett és kérdezősködött meg nevetettni próbált. Utána elmentünk sétálni és este 10 óra volt amikor felszálltam a buszra. Facebookon bejelölt rá két napra,vissza igazoltam. És írt is nekem egy üzenetet,hogy milyen csúnyàska vagyok a profilképemen,miért nem mosolygok? Nem írtam neki vissza,mire felhívott este,nem azért,hogy bocsánatot kérjen hanem megint elhívott sütizni. Amiből inkább kínaizás lett és utána a hétvégén is találkoztunk szombaton elvitt kutyát sétáltatni. Hozta a kutyáját és megbeszéltük,hogy a tó körült sétálunk. Két három órát biztos ott voltunk. Utána még haza is kísértem őt,felmentünk a lakásukra a szülei nem voltak otthon. Megmutatta a szobáját, és képzeljétek volt neki egy osztály képe általánosból amikor még egy osztályba jártunk. És kivoltam dekorálva. Bajuszom volt meg péniszem. Kérdeztem tőle,hogy miért csinálta? Meg tényleg szerinte olyan vagyok vagy voltam mint egy "pali"? Meg miért nevetett ki folyton? Azt is közöltem vele,hogy számomra ez bántó! Megölelt engem és azt mondta,hogy neki tetszik,hogy kilógok a sorból és nem most dekorálta ki a képet. De azért végig mosolygott ezen. Amikor elköszönt tőlem akkor is azt mondta,hogy szia csúfsàg! Őszíntén szólva már nem bántódom meg rajta, szerintem nem tarthat annak. Szünet előtti héten suli után írt üzenetet,hogy várjam meg és elmegyünk valahova. Aztán szünet alatt háromszor találkoztunk még,mert facebookon nem szoktunk írogatni egymásnak és unalmas is lett volna. Utolsó találkozàsunkor reggel 7-kor már találkoztunk és este 10körül értem csak haza. Kaptam tőle egy gyűrűt,igazi ezüst gyűrűt. Azt mondta nekem vette és szeretné ha hordanám. Aztán megcsókolt nem sokkal később amikor sétáltunk még. Jó hosszúra sikeredett, nagyon jól éreztem magam vele. De nem szexeltünk még,nem csináltunk semmi mást. Utána kaptam tőle egy üzenetet,hogy majd megbeszéljük mikor találkozunk, már most hiányzom neki, meg az illatom is.

Ma nem jött suliba, úgy tudom csak lógni akar és szerdáig nem jön. Legalábbis tegnap este telefonba azt mondta,hogy a szüleit meggyőzte arról,hogy otthon maradhasson. Viszont szomorúnak hallottam a hangját,kérdeztem,hogy történt valami? Mert más a hangja. Ezután meg alig hallható hangon,szerintem sírt..azt mondta,hogy nem,nem,dehogy is! Nincsen semmi baj,csak nagyon fogok neki hiányozni évvégén, és nem tudja,hogy én mit érzek iránta? Vagy mennyire állok komolyan kettőnkhöz? Meg ő nagyon szeret engem már évek óta felkeltettem az érdeklődését. Viszont nem mondhattam neki semmit,mert majd megbeszéljük személyesen és lerakta a telefont.

Úgy érzem pillanatnyilag,hogy leélném vele az egész életemet. De ez lehet csak egy pillanatnyi fellángolás, és nem rég még az is a fülembe jutott,hogy neki a nyáron volt "barátnője",de több vasat tartott a tűzben és a nyár végén már szakított a lánnyal. Nekem erről nem mesélt amúgy. Nem igazán akarok ezzel foglalkozni,ha nem mesél róla hát nem. Szerintetek lehet,hogy szerelmes belém? Vagy részéről is csak pillanatnyi àllapot ez? És sosem lehet hosszabb távon semmi köztünk? Lehet minden a jövő zenéje?

Nagyon más lett, nagyon komoly,meg picit bunkó is,de már màs formàban. Nem bántódom meg. Ti mit gondoltok? Én nagyon szomorú vagyok,amióta telefonon beszéltünk.

L