Ki, mit szeret a párjában? Miért pont őt választottátok? Mi fogott meg elsőre benne? Később milyen hibák jöttek elő és ezek mennyire befolyásolták a kapcsolatotokat?

A legelején az fogott meg benne, hogy mennyire hasonlítunk, mennyire hasonló a gondolkodásunk és hogy akkori korához képest mennyire komoylan gondolkodott.

Aztán később kiderült hogy rohadtul nem haonslítunk :D és pont ezt szeretem most benne! Kiegészítjük egymást, viszont az értékeink, céljank most is ugyanazok, csak másképp dolgozunk az elérésükön:) Persze, jöttek elő hibák, de nem annyira kardinálisak, hogy ez véget vessen egy tudatosan felépített kapcsolatnak.

Most lesz 2 hónap múlva a 11. évfordulónk.

Ami megfogott benne elsőre: A kisugárzása, az, hogy mennyire összepasszolunk humor, hobbik, célok és lényegében minden egyéb terén, és az, hogy egy nagyon feltűnő testi "hibájához" mennyire hihetetlenül pozitívan áll hozzá.

Mit szeretek benne? Mindent, ami ő. Túl komplex ez, nem lehet egyértelmű választ adni, de ha mindenáron kell mondani valami, akkor: Hogy jó ember, és mindig pozitív, és hogy mindig meg akarja oldani a gondokat, nem skippelni. Ráadásul ő a legjobb barátom.

Milyen hibák jöttek elő? Néha túl sokat dolgozik, ezen már rajta vagyunk, már beszélt a főnökével, hogy vegyen vissza a túlórákból, vagy átmegy máshova, szóval emiatt volt egy rövid szakasz, amikor volt pár konfliktusunk, de azóta megoldódott a dolog és klappol minden.

3 éve vagyunk együtt, 25 évesek vagyunk.

Elsőre? Milyen csúnya, szürke kisegér ez a lány, csak tudnám mi az, ami menthetetlenül vonz hozzá.

Későbbi hibái, hogy ezt a vonzalmat tudta fokozni és megtartani.

Nekem a legfontosabb, hogy bármiről el tudunk beszélgetni. A világ nagy dolgairól, érzésekről, véleményekről. Nagyon intelligens és sok élettapasztalata van. Ami elsőre megfogott, az a kisugárzása volt, meg az hogy az első perctől teljesen egyértelmű volt, hogy ő csak engem akar (nyilván ez kölcsönös volt). Nem játszadozott, nem taktikázott, hanem őszintén beszélt arról, hogy mit érez meg mit szeretne tőlem.

Meg hogy annyira odafigyelt rám. Például 3 éve télen jöttünk össze, akkor mondtam neki, hogy a pipacs a kedvenc virágom. Ezt ő nem felejtette el hónapok alatt, és nyár elején azóta is az első dolga, hogy szed nekem pipacsot :) Vagy megemlítettem neki, hogy a férfi jobb oldalán szeretek sétálni, azóta is mindig odafigyel erre. Vagy hogy nyáron sosem alszunk összebújva, mert más a takaró meg hőmérséklet igényünk (én nem tudok takaró nélkül aludni, neki viszont nagyon melege van). Ezért negyed órával hamarabbra húzza az ébresztőjét, hogy reggel még át tudjon ölelni egy kicsit mielőtt dolgozni megyünk. Szóval a rengeteg kedves apróság (nyilván oda-vissza). És mindemellett egyáltalán nem papucs. Ami még nagyon megfogott benne, hogy milyen erősen küzd az álmaiért meg céljaiért. Engem is nagyon motivál.

A hibákról meg annyit, hogy mindenkinek vannak. Nehezen tolerálom mondjuk, hogy mindig másokat helyez maga elé (ami önmagában egy nagyon szép dolog, csak sajnos néha tönkreteszi vele magát). Ha fáradt, akkor borzasztó hisztis tud lenni, amit sajnos sokszor rajtam vezet le. Meg nehezen viseli el, hogyha valamit nem úgy csinálok, ahogy szerinte jó. Ebből volt talán a legtöbb konfliktus, mert sokszor nagyon kritikus volt velem. De aztán pár nagyobb veszekedés meg kiborulás után sokat változott ezen a téren. Igazából a kapcsolatunkat nem nagyon befolyásolták. Alkalmazkodtunk egymáshoz. Meg megértettük, hogy egy-egy vita miatt nem dől össze a világ, attól ugyan úgy együtt akarunk lenni.

Ami megfogott: Egésznapot végigbeszélgettünk a semmiről is akár,hü lyéskedtünk nevettünk. Persze kémiailag is úgy vónzódtunk egymáshoz mint a gravitáció(6 év után is ugyan az az érzés). Előttem van a csillogó szeme amikor rám mosolygott. Imádtam a kis beszéd hibáját(dadog ha ideges vagy izgul). Határozott volt tudta mit akar annak ellenére hogy ekkor 16 éves volt.

A legelső "hiba" az irdatlan féltékwnysége amit mára már tudok kezelni illetve ő is lejjebb adott a dologból. Ami pedig az elmúlt 2 évben jött elő hogy anyuci pici fiával van dolgom. Buta és idegesít hogy tényekkel bizonyítékokkal alátámasztom az én érvem de ő akkor is a magáét hajtja. Finnyás,félős hisztis(nem nyithatom ki az ablakot viharba vagy az erkély ajtót este mert szerinte felmáaznak a 2.-ra,temetőbe fél sötétbe egyedül fél. Közbe meg egy tetovált boxoló emberről beszélünk. Ez engem nagyon zavar nem is értem miért ilyen...nem így ismertem meg. Ha hideg van nyafog ha szúnyog van nyafog borzasztó. Igyekszem tolerálni mert ezek mellet rengeteg pozitív tulajdonsága van pl rájöttem hogy apának csodálatos lenne,ugyanúgy képesek vagyunk órákat beszélgetni telefonon vagy itthon,a kémiai vonzalom ugyanolyan szuper mint volt. Nagyon jólelkű ember olyan "romlatlan" de a kinézete ezt teljesen elfedi. Hirtelen ezrk jutottak eszembe de persze rengeteg dolog van még a jó és a rossz oldalon is.

23L

Mit szeretek benne? Őt!

Először elküldtem őt melegebb éghajlatra, nem is egyszer, de mindig visszajött és ez tetszett igazán, hogy küzdött értem.

A hibákat meg lehet beszélni, igaz nem 10 perc alatt, de meg lehet.

még középiskolában ismertem meg, nagyon tetszett a humora, tipikus laza srác volt, aki tesz a tanárokra, ez akkoriban nagyon imponált :D

utólag rengeteget komolyodott, de nagyon szeretem amilyenné vált. 7 éve vagyunk együtt, közös az életünk, és bár nagyon mások vagyunk, ő a lelki társam, a legjobb barátom. problémák persze vannak, leginkább elég banálisak, elég más pl a tisztaságról való elképzelésünk :D

sokat változtunk, alakultunk egymás mellett (nem is csoda, tiniként jöttünk össze) de szerintem mindkettőnknek az előnyére vált :) büszke vagyok a kapcsolatunkra, sokat dolgozunk érte, hogy jó legyen