Hogyan kezeljem, ha a titkos szerelmem talált valakit? N/23 F/26

Van egy "titkos szerelmem", már évek óta. Egy férfi, kb. havi 1X látom. Van hogy hónapokig nem, máskor akár havi 2-3X is. Ezen kívül nem is szoktam beszélni vele se telefonon, se chaten.

De már évek óta bele vagyok esve úgymond, mindig is ilyen titkos szerelmem volt. Mindig megdobogtatja a szívem; mindig miatta csípem ki magam amennyire csak nem feltűnő, amikor találkozunk; minden romantikus ábrándozásomban, álmodozásomban ő szerepel férfiként...

Amikor kérdezik tőlem az ismerőseim, "mi a helyzet pasifronton", "mi van a magánéletemmel", mindig azt válaszolom, semmi, és közben rá gondolok. Amikor azt kérdezik, ismerkedek-e, azt szoktam mondani, mindig nyitott vagyok, de nem kifejezetten keresek, és közben rá gondolok... Amikor közeli ismerős kérdezi, de nincs is senki aki tetszik, bevallom, de van, még mindig ugyanaz, és ilyenkor őt értem alatta. Ilyenkor húzzák a szájukat, még mindig? Hisz már évek óta kb. :/ Mondom igen, még mindig. Kérdik de akkor miért nem lépsz, én meg csak megvonom a vállam. Szánalmas igazából...

Na mindegy, és most lett neki barátnője, és egyszerűen nem találom a helyem. Nem tudom mit kezdjek a helyzettel. Ideje lenne "kiábrándulnom"? :/ De ugyanúgy tetszik, csak nehezebb ábrándozni, és nem feldob ha látom, hanem fáj mert együtt látom egy lánnyal. Egyszer láttam őket csókolózni, és hát még sosem láttam őt csókolózni, mindig úgy képzeltem, majd ha csókolózik, az velem lesz... De nem.

Szóval dióhéjban: egy hosszú idő óta húzódó titkos szerelem abba fulladt, talált valakit, és ezért én nem találom a helyem. Még senkinek, aki tudta hogy belé vagyok esve, nem mondtam, hogy összejött valakivel. Mert akik meg tudják, hogy összejött valakivel, nem tudják, hogy belé vagyok esve.

Mindig látom őket ahogy együtt érkeznek, együtt mennek el, összebújnak, húzzák egymást, stb., és mindenki ünnepli a kapcsolatukat, örülnek hogy talált komoly barátnőt. Nekem ez az egész úgy fáj, mindig úgy képzeltem, velem fog majd összejönni.