Ti együtt maradnátok valakivel szerelem nélkül?

Én biztosan nem és 35 éves vagyok, talán azért mert voltam 3 alkalommal szerelmes mint a nagykönyvben és soha nem alkudtam meg ilyen kérdésben, de mivel mindenkinek mások az igényi, így neked kell tudni mire van szükséged?!

Én azt gondolom túl fiatal vagy, hogy elkötelezd magad egy olyan férfi mellett akitől csak biztonságot kapnál és vele sem korrekt ez így.

"Selejtes, egoista, érzéseit kimutatni képtelen, önállótlan, motiválatlan pasi volt az illető"

Áhhh... mintha csak magamról olvasnék! X)

És Te milyen személyiségnek tartod magad?

Kérdeznék még egy vicces dolgot, mert emlékeztetsz valakire az anekdotád alapján, írd le kérlek édesapád házának számát település és utca nélkül. Csak egy számot kérek. Egy kis számmisztika! :)

Mondd, most mégis mit rinyálsz, hogy átvertek? Nem szeretted, színtiszta kényelemből voltál vele, akkor most mit vagy kiakadva, hogy ő sem szeret és hasonlóan állt a kapcsolatotokhoz? Megjátszotta magát, na és akkor mi van, ha egyszer nem szereted, mit számít?

Ennyire fáj a törékeny kis egódnak, hogy mégse kellesz neki, nekiállsz bőgni, mint valami fürdősk-rva, miközben nem is érzel iránta semmit?

Ez a mártírkodásod ritka gusztustalan dolog, szedd össze magad és legközelebb addig ne is kezdj kapcsolatba, amíg nem vagy biztos az érzéseidben - a "majd kialakul a szerelem is" dolog nettó baromság, egyáltalán nem így működik a dolog és 25 évesen ezt igazán illene tudnod. Bár neked úgyis a dráma kell, szóval nyugi, hamarosan úgyis találsz valami őstulok alfahímet aki játszadozik veled és szarik a fejedre, attól majd érzed a tüzet meg a bizsegést.

És nem, nem vagyok nőgyűlölő, csak nőként is rühellem az ilyen kis öntelt, egomán drámakirálynőket, akik profi módon hárítják magukról a felelősséget másokra. Igazán kihúzhatnád a fejed a hátsódból, de mivel a te fajtád erre nem képes, így a továbbiakban is minden jót a sorozatosan befuccsoló, rövid, de cserébe drámában dús és "izgi", párkapcsolataidhoz.

Nagyon félrementél, mert nem vagyok nőgyűlölő, csak a te általad képviselt gondolkodásmódot rühellem. Simán elvoltál, eljátszogattál vele 3 hónapig, mert hát te nem akarsz fájdalmat okozni, meg ezt azt csinálni, de igazából nem szereted, ő babusgat, te meg kihasználod.

Aztán rájössz, hogy hú b....szki, hát nem is imádta női mivoltodat.

Tudod ilyenkor mi lenne egy normális nő reakciója?

"Hú, most megnyugodtam, hogy nem okozok neked fájdalmat ezzel, örülök, hogy nem vesztünk össze, ha egyébként benne van, a jövőben beszélgethetnénk, de ezzel akkor a párkapcsolatnak legyen vége"

Erre a te reakciód a rinyálás, mert a te egódat is megsértették, és nem csak ő sértette meg a tiédet.

Nagyon gyerekes viselkedést tanúsítasz, és persze jön az, hogy nőgyűlölő vagyok, csak azért mert nem tudlak sajnálni akkor ha valakivel inkorrektül viselkedtél, és visszakaptad. Persze lehet még keresni a kifogásokat, hogy mekkora tróger szemét az összes férfi, meg én mekkora nőgyűlölő vagyok, csak az a baj, hogy ez nem igaz. Nálad a Karma visszajátszott, ezt megemészteni nem tudod, és nem, nem azért bőgsz másfél napja mert vége a kapcsolatnak, hanem mert a pici egódnak nem felelt meg a srác válasza.

Valóban arról van szó, hogy a női önbecsülésednek nem esett jól. Ugyebár nem mindegy ki dob kit és az sem, hogy a háttérben már volt valaki a dobáskor. Ha te mondtad volna ki előbb, legyen vége, akkor nem sírdogáltál volna.

Szakításkor azt bírom, akinek már van valakije a háttérben, elő próbálja adni, de nekem is rossz ám, hogy vége! :D JA azért fut más karjaiba :D és még sírni is tud a szakító fél. :D Amúgy te sose fogsz találni normális férfit csak "selejteseket". Ez a normális férfi, aki meg kidobott, biztos azért, mert te nem vittél semmit a kapcsolatba, csak ő. Kész pi..a melegmálé!