Ti együtt maradnátok valakivel szerelem nélkül?

Ebben az esetben azt mondom, hogy igen, érdemes megbecsülni és vele maradni, mert vele akár még boldog is lehetsz. Jobb, ha eszedre hallgatsz, főleg ha azt súgja, hogy nálad is lehet valami gond, ha tényleg ilyen pasik vonzanak.

Egy teljesen jól működő kapcsolatot kár lenne eldobni egy kis altesti gerjedelmért, ami úgy is elmúlik rövid időn belül. Mert hiába voltál azokba szerelmes, mégsem tartott örökké.

Most van egy olyan kapcsolatod, amit a legtöbben keresnek, csak annyi, hogy te nem évek múlva jutsz el oda, hogy minden jó, jó a szex, a beszélgetés, csodálatos ember, szereted és tiszteled, de (már) nincs szerelem, hanem innen indulsz. Ezzel szerintem egész odáig nincs is semmi baj, amíg van benned annyi tartás, hogy hűséges is legyél hozzá is, és az elveidhez is. Vagyis nem fogsz öt év házasság és két gyerek után ész nélkül felrúgni mindent egy züllött, értéktelen pasasért, akire átnedvesedik a bugyi.

Ha úgy érzed, hogy tudsz nemet mondani, és kitartasz a párod mellett, akkor hajrá, neked szurkolok!

De ehhez el kell jutni a jellemfejlődés egy olyan fokára, amikor már csak az eszedre hallgatsz, nem a szívedre, vagy más szervekre.

Igen, mert ismerem magam és tudom, hogy racionális típus vagyok, aki nem fogja a szeretetet eldobni akkor sem, ha valaki mást meglát és megtetszik neki.

Ha te tudod magadról, hogy szenvedélyes típus vagy, aki egy vonzalmat nem tudna elnyomni később, akkor gondolkozz el rajta

Nem tudom, hogy a nőknél ez miért van, de már nem az első ilyen sztorit hallottam. Egyébként barátságból lett párkapcsolat? Mert akkor szokott ilyen lenni, hogy az egyik fél rajong a másikért, a másik meg ismeri, és tudja, hogy jó ember, de max barátsággal szereti.

Az a baj, hogyha ez már 25 évesen előjön belőled, akkor biztos, hogy meg fogod egyszer csalni, vagy legalábbis később el fogod hagyni, mondjuk 35 évesen, 2 gyerek után. Viszont ezt annyira nem értem a nőkben, hogy miért a suttyókhoz vonzódnak, akik nem becsülik meg őket. Persze, biztos izgalmasabb azon agyalni, hogy most vajon leordítja-e a fejem azért, mert 12:03 lett kész az ebéd, nem délre, vagy mosolyog egyet, és segít megteríteni, mert nőként tekint rád, és nem konyhai kisegítőként. Férfi szemmel számomra ez érthetetlen. Én a bunkó pitsákat nagyon messzire kerülöm, csak aranyos lányokhoz tudok vonzódni, úgy látszik a nők máshogy vannak bekötve. Az, hogy a mostani barátod nem egy gyökér, téged zavar. Lehet keringeni a tűz körül, ez az igazság. Ne az motiváljon, hogy vele biztonságban vagy, meg jó ember, mert ez nem fog kitartani örökké, pláne, ha még szeretet sincs felé, nemhogy szerelem. Így becsapod őt, nem, nem magadat, hanem őt, ami eléggé inkorrekt.

Ne haragudj, de akkor se értelek. Akkor miért hagytad, hogy ez a srác beléd szeressen? Komolyan úgy tudtok játszani a férfiak érzéseivel, mint macska az egérrel.

Szakítasz majd vele, és tudod ő mit fog érezni?

"Nem hiszem el, komolyan, normális voltam vele, figyelmes voltam vele, szerettem, szex is jó volt, mi a tökömet kéne még csinálni, hogy egy nő megbecsüljön?"

Nagyobbat fog sérülni, mint gondolnád, lehet ő is elkezd majd lekezelően bánni a nőkkel, aztán jöhettek sírni, hogy nincs egy normális férfi, pedig van, csak meg kéne becsülni.

Persze, nem, nem azzal van a baj, hogy nem vonzódsz hozzá, és nem szereted, hanem azzal, hogy a saját érdekeid miatt totálisan hülyét csinálsz belőle.