Az én hibám lenne, hogy nem szeret már?

A barátommal 8 hónapig jártunk.Az első 4.hónapban még nem laktunk együtt és nagyon passzolt minden,gyakorlatilag nála töltöttem az egész nyarat,voltunk nyaralni,bulizni,kirándulni és ő volt nekem az első,és én neki meg az első aki a legszebb dolgokat hozta ki belőle.

5 hónap után összeköltöztünk abban a városban ahova egyetemre kellett menjek ezért jött velem mert nem akart távol lenni.

Ott kezdődtek a gondok,csak mi voltunk egymásnak abban a városban,nem ismertünk senkit és az idő elteltével nagyon kezdtem ragaszkodni,effektív végig együtt voltunk,kivéve mikor nekem órám volt vagy ritkán kimentem a szaktársakkal.

Neki nem tetszett a város,egyedül az ,hogy én ott vagyok.De sokszor veszekedtünk ezek miatt ,hogy neki nem volt kezdve dolgokhoz pl.szex(ami mondta ,hogy nem az én hibám volt csak utolsó hónapban nem érzett már vonzalmat mikor az érzelmekben is bizonytalan lett) meg kijárni a városba a rossz közérzete miatt,de megesküdött ,hogy szeret nagyon ami érződött is.

Pár napja szakítás előtt sokat veszekedtünk mert hazajöttünk az ünnepekre de nem hívott engem sehova ha kiment a barátokkal s lemondott programokat.Rengeteget veszekedtünk és mikor már sok lett elmondta ,hogy próbáljuk meg megoldani mert butaság a szakítás mert szeret.

Rá 2 napra reggel eljött hozzám s még kicsit ittasan bevallotta ,hogy kétségei vannak s már nem látja a közös jövőnket de velem akar lenni de csak már mint barát mert nem szerelmes.

Nem volt képes szakítani ezért én tettem meg mert arra kért ,hogy engedjem el,de sírt s mikor szakítottunk odaszorított magához és zokogott.Az mondta ha újra megtudna szeretni akkor újra kezdhetjük de neki ez most nem megy,viszont én vagyok neki az első és azt szeretné ha örökre megmaradnánk egymás mellett ha nem is egy pár ként.

Ennek már 5 napja,kivagyok teljesen mert azt érzem én rontottam el valamit,azt tudom ,hogy mindketten elvesztettük önmagunkat és korai volt összeköltözni,viszont még együtt kell laknunk 5 hónapig.

Tegnap azt mondta nem hiányzom neki mint pár csak mint ember de ,hogy időt kér mert még nem dolgozta fel.

Mit tudnék tenni?5 napon belül vissza kell mennünk abba a városba és fogalmam sincs ,hogy álljak hozzá és ,hogy egyáltalán van-e még remény..

Tudom,hogy én voltam neki eddig a legnagyobb szerelme s leghosszabb kapcsolata és a legjobb dolog az életében azért nem tudom elhinni,hogy ez végleges.szerintetek? 20L