Boldog vagyok a párommal, de nagyon fáj a szerelem, sose éreztem így senki iránt, és nagyon furcsa, sokszor úgy érzem, túlnő rajtam, nagyon szenvedek, amikor nincs velem. Ez normális? N24

"Ha fáj, az nem szerelem"

by Chuck Spezzano, olvasd el a művet!

4-nek igaza van, ha fáj az nem normális, mert

1. vagy a másik kevésbé szeret

2. vagy abnormális a ragaszkodásod

3. önbecsülési problémáid vannak (egyedül is kellene boldogulnod, ne mástól tedd függővé a boldogságodat, mert akkor nagyon boldogtalan leszel-Szabó Péter)

Egyéblént mit értesz azon, hogy túlnő rajtad? Nem vagy neki elég jó, esetleg ezt érezteti? Mert akkor sürgősen hagyd ott. Ha meg szeret, akkor magadon kell dolgoznod, hogy elég "jó" legyél hozzá (megint csak önbecsülés).

A válaszok visszaadták az emeriségbe vetett hitem.

Való igaz, hogy a boldog párkapcsolat alapja, ha az ember önmagában is megtalálja a teljességet, és nem a másiktól várjuk a boldogságot. Az ugyanis függőség, és nem szerelem.

Függőség: szeretlek, mert szükségem van rád.

Szerelem: szükségem van rád, mert szeretlek.

Nagyon nem mindegy!