Szerelmes vagyok az egyik legjobb fiú barátomba? Normális erre 11 év után rájönni?

Mindketten 18 évesek vagyunk,és osztálytársak,legjobb barátok,már elsős korunk óta.

Úgy kezdődött az egész dolog,amikor négy hónappal ezelőtt járni kezdett valakivel(engem ezzel hanyagolva)eleinte csak azt hittem,hogy ezért zavar a dolog,amiért többet lóg vele,mint velem/velünk,aztán már olyan gondolataim voltak,hogy "én sokkal jobban mutatnék mellette","nem is szép az a lány","velem sokkal jobban érezné magát"

Úgyhogy én pedig szépen rájöttem,hogy valami nem kóser.

Aztán egyre többet néztem órán,egyszerűen ültem a padba és akaratlanul is őt kezdtem nézni,aztán amikor így rám nézett,én még szerintem el is pirultam.

Na,akkor tudtam,hogy belezúgtam.

Most hogy ezt már tudom,tisztára kínosan viselkedem előtte,valamelyik nap meg is kérdezte,hogy valami bajom van vele,hogy nem akarom szokásosan megölelni,meg nem megyek vele sehova,én meg ott hebegtem-habogtam.

Most hogy viselkedjek?Úgy ahogy eddig.

Komolyan a szívem majd kiugrik amikor megölel,én meg csak attól félek,hogy ő is érzi.

Igen,többet akarok,de most mit tegyek?Nem vallhatom be csak úgy neki,hogy szerelmes vagyok belé.

Ja,és még annyi,hogy tőle kaptam az első csókom 14 évesen,mivel volt egy "randim"én meg még neki nyávogtam,hogy jaj,ha megcsókol,fogalmam sincs,hogy hogy kell,ő meg egyszerűen csak lekapott,hogy fejezzem már be ezt az első csókos szarságot.

Valami tanács?