Hová torzul ez a világ, tényleg lehetetlenre vágyom?

Na, ez a válasz igazából felvázolta az egész helyzet lényegét! :D Ezek után miért várod, hogy bárkinek az egyetlen legyél? Az itteni megnyilvánulásaid alapján, nem leszel senkinek.

Ha betöltöd a 30-at és még mindig nem találsz senkit, térjünk vissza a témára. Talán addigra érettebb leszel.

Tehát rád ír mondjuk kereken egy év alatt 10 srác, és ez a 10 srác tekintsen téged az atyaúristennőnek, azaz nehogy másnál is be merjen próbálkozni, viszont te majd eldöntöd a 10 srác közül, hogy melyik lesz számodra a megfelelő. A többi 9-cel meg mi lesz? Jaaa, hát igen, elpazaroltak alig néhány hónapot az életükből tök feleslegesen egyetlenegy csajra. Remélem, érted a logikámat, hogy sok férfi miért tart egyszerre több vasat a tűzben.

És az miért baj,ha rád ír,és utána másra is? ettől kevesebb lennél? szerintem hülyeség. amúgy meg,ez fordítva is igaz. én is voltam úgy,hogy rá írtam egy lányra,mert megtetszett képeken,szívesen megismertem volna,erre közölte,hogy több csávóval is ismerkedik jelenleg,és nem akarja bonyolítani még velem is.. szóval az éremnek két oldala van. mai világban olyan embert találni,hogy csak a másik létezzen számára az ismerkedésnél is lehetetlen. valahogy az embereknek csak a látszat fontos,meg a számok. minél több emberrel..

Jah, roppant eltorzult egy világban élünk, például itt vagy te kérdező, aki az idióta, agymosott kislány (mert az írásaid alapján se nőnek, érettnek meg végképp nem hívhatlak, nagyjából egy 15 éves értelmi szintjén állsz) iskolapéldája. Nem kezdek neki a felvetéseid megcáfolásának és a logikai bukfencek kibogozásának, mert erről az egészről a véleményed egy logikátlan, értelmetlen semmi.

Kérdező, én úgy gondolom, neked is inkább a személyes társkeresés és a semleges közegek valók, nem a netes társkeresők. A neten inkább listás választási rendszer van, ami úgy tűnhet, mint egy kérdőív vagy egy vizsga, én ezt nem szeretem, csak tapasztalatlanként bátortalan voltam, és kipróbáltam ezt is, aztán telt az idő, megszabadultam a visszatartó közegektől, egyre jobban kinyíltam, ahogy fel mertem vállalni önmagamat, és idővel jóval otthonosabban kezdtem mozogni a személyes közegekben. Nem, a társkereső weboldalak ehhez nem járultak hozzá, egyébként onnan is lett egy kapcsolatom, egy évig jól meg is voltunk, aztán nem én mondtam ki a végét, de sokat tanultam abból a kapcsolatból. Ma már nem foglalkozom a társkereső weboldalakkal, élőben többet ki tudok hozni magamból, semleges közegben jobban ki tudom ismerni az embereket, mert nem a társkeresés az elsődleges cél, nincs görcsösség, nincs ilyen irányú megfelelési kényszer, az emberek sokkal jobban önmagukat adják.

Adok zsepit a sírás mellé. :P