Ugye ti sem élitek már meg olyan intenziven a nagy szerelmet felnőttkorban, mint a tinédzserkorit?

Oh, dehogynem! Gyomrom fájt, aludni nem tudtam, enni sem..

tök gáááz

Én nem - vagy csak nem találkoztam még a megfelelő személlyel.

15-16 évesen voltam először nagyon szerelmes, na azt kifejezetten intenzíven éltem meg. Aztán a következőt is úgy másfél év múlva. :) De azóta annyira nem: nem haltak ki belőlem az érzelmek, csak valahogy már nem siklok át bizonyos negatívumok felett, pl. nem épp előnyös személyiségvonások.

29F

felnott fejjel meg intenzivebb mert sokkal tudatosabban elem meg a dolgokat

tudom hogy mi miert tortenik, szamitok ra,

tinikent inkabb ilyen partravetett hal voltam, szetszort, szeleburdi, agyatlan, osszevissza

most mar tudom, hogy jon a gyomorideg, a tenyer izzadas, a labremeges, tudom ezek miert vannak, tudom mi jon ezutan, sokkal jobban tudom elvezni meg akkor is amikor az kellemetlen (etvagytalansag, kezremeges, hangelcsuklas, stb).