Elmúltak az érzelmeim, mit tegyek?

A kapcsolatok általában rózsaszín köddel indulnak, amikor nem látjuk reálisan a másikat, hanem a saját elképzeléseinket vetítjük bele.

Aztán jön a felébredés, a valóssággal való szembesülés, hogy a másik közel sem tökéletes, nagyon is emberből van.

A kapcsolat azon múlik, hogy innentől hogyan tudja kezelni a két fél...

Az teljesen normális, ha valaki kiáll a saját igényeiért, érdekeiért, de ha ezt nem a másik tiszteletben tartásával teszi, akkor megette a fene. A beszólogatás, okoskodás, a másik minősítgetése megöli a kapcsolatot. Lehet helyette kérni, érzéseket kommunikálni, igényeket kifejezni, de ehhez meg kell érni. Ugyanígy neked is.

Aztán vagy meg tudtok küzdeni a valósággal, a hétköznapokkal, és kialakítjátok a kapcsolat kereteit, vagy nem. Fiatal vagy, nem érdemes beleragadni olyan kapcsolatba, amiben nem érzed jól magad, de az első nehézségnél feladni sem érdemes, mert ugyanez minden kapcsolatban elő fog jönni. Meg kell tanulni "kapcsolatul" mindenkinek.

Nincs nagy véleményem arról a fitalemberről, aki mások tanácsára képes megbántani azt, akit szeret. Ha holnap azt tanácsolják neki a "jóakarók", hogy verjen meg, ha nem tetszik neki valami, azt is megteszi?

Nem tudom, az okoskodást, beszólogatást még tudnám kezelni, de ezt a fajta önállótlanságot már nem. Nekem férfira van szükségem, nem akarat nélküli, önálló személyiséggel nem rendelkező, idegenek által irányítható bábúra.

Leirtad a kérdésedben hogy fellángolás volt akkor még mi a kérdésed?

Ha már nincsenek érzések akkor nem érdemes húzni.