Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Szerelem » Már 1 hónapja szakítottunk,...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Már 1 hónapja szakítottunk, de nem akar gyógyulni a seb. Mit tegyek?! (lehet hosszú lesz. )

Figyelt kérdés

Barátnőm lassan 1 hónapja szakított velem, arra hivatkozva, hogy ő már nem érzi a lángot és szerinte így nincs értelme folytatni és csak lehet rosszabb lesz, legalábbis neki.

Én nem hiszek neki! Fogalmam sincs mi történhetett akkor, de valamiért hirtelen lemondott rólam.

Amit sebeket begyógyított a lelkemen hogy megismertem és szerelmesek lettünk... ezzel talán nagyobb sebeket ejtett mint bármi más eddig.

Nem tagadom, első lány, akire azt mondhatom, hogy a SZERELMEM. Csak róla mondhatom el igazán, hogy szerelmes voltam (vagyok!). Vele történt meg az első igazi, az első igazán párkapcsolatnak nevezhető kapcsolat. Sülve-főve együtt voltunk amikor csak tudtunk (ezek sajnos általában hétvégék, sőt, szinte csak hétvégék).


Nagyon fáj, megbántott. Kimondhatatlan érzések keringenek bennem minden egyes nap. Felejteni nem tudok, az időm sem segít.


Szerintem nem őszinte velem és nem ez az ok, amiért ez történt, és azt kívánom bárcsak ne történt volna mindez, ne került volna ilyen helyzetbe a kapcsolat, lenne olyan mint ezelőtt.


Hiányzik a csókja, az ölelése, a nevetése, a haja, a szeme, a lelke, az illata... Csak őrlődök!


Hiába vagyok a barátaimmal, hiába megyünk el szórakozni, hiába mozizunk, hiába iszunk, hiába csinálunk bármit is.. nem megy. Próbáltak(-nak) egy másik lányt keríteni nekem, akinek állítólag nagyon tetszek, de... Nem tudom jól érezni magam. Csak Ő jár a fejemben. Más nem tehetek... csak elfogadom? Nem tudok beletörődni.


Segítséget kérek, nem leszólást ezért mert igazán szeretek valakit és nem vagyok többé az a jégember mint mielőtt találkoztam vele!

Nem akarok emlék maradni, nem akarom azt hogy Ő egy emlék legyen. Azt megtanultam az életben, hogy a klisés mondattal ellentétben (Ha szereted elengeded), hogy akit szeretsz SOHA nem engeded el... és én nem is akarom, de fogalmam sincs mi tévő legyek és hogy van-e esély a kapcsolatunk újra kovácsolására és a szerelem fellobbantására.


SENKI nem tudott ilyen érzelmeket kiváltani belőlem még az életemben. Pedig már vesztettem el örökre is embereket.. Próbálom azt, hogy egy életem van ezért éljek, de jelen pillanatban nem tudom elképzelni magam és az életem nélküle!



2015. jan. 5. 21:52
1 2 3 4 5 6 7
 11/63 A kérdező kommentje:

Tudom, hogy ez így van. Én sem gondoltam volna eddig, hogy ennyire megváltoztat a gondolkodásomban és érzelmeimben valaki.


Ezer szónak is ugyanaz a vége, szeretem és nem akarom elveszteni!


Minden reggel Ő az első gondolatom. Szenvedek belül, habár kívülről nem látszik, talán a szememen, de... Pokol.

2015. jan. 6. 07:11
 12/63 anonim ***** válasza:
100%

Tudom min mész most keresztül, nekem 3 hónapja lett vége az első kapcsolatomnak, mondjuk én tudom az okát. Nekem is nagyon nehéz még most is, de egy hónap szerintem nagyon kevés idő, hogy kiheverj egy szakítást. Akik meg azt mondják keress mást, azok nagyon rossz tanácsot adnak, én azóta se tudok más fiúra nézni.

Nekem az segített kicsit, hogy rászántam magam és írtam neki. Már nyugodtan tudtunk beszélni a dolgokról, amiket elrontottunk és amiken változtatnuk kell, hogy a későbbiekben sikeresebbek legyünk a kapcsolatainkban. Újra kezdeni én nem akarom vele, ő is meg van nélkülem és én is nélküle.

Szóval neked is azt ajánlom beszélgess vele, veszteni valótok már nincsen, és ha ő nem is akarja újra kezdeni, legalább kérd meg, hogy mondja el az igazat, mert úgy könnyebb lenne tovább lépned.

Sok sikert! :)

2015. jan. 6. 11:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/63 A kérdező kommentje:

Én nem tudok tovább lépni. Én NEM akarom elfelejteni.

Bárcsak tényleg ne történt volna mindez.

Azt hittem lesz első közös karácsonyunk és szilveszterünk, mindne el volt tervezve, és ő is tervezett velem, hogy majd ezt a filmet nézzük meg, mikor legközelebb megyek akkor ezt csináljuk majd, jó lenne elmenni ide-oda. Majd mikor legközlebb megyek ez lesz a kaja, ad egy jó könyvet, ami tetszeni fog... Szóval villámcsapásszerűen történt minden egyik nap a karácsonyról beszéltünk, hogy igen igen milyen jó lesz, következő nap már hogy legyen vége... NEM ÉRTEM!


SZenvedek..

2015. jan. 6. 13:54
 14/63 A kérdező kommentje:
Ja igen, és mikor elsőnek felhozta, akkor azt mondta, hogy nagyon szeret és meg kell ezt oldanunk, nem szakítottunk! Rá másnap, hogy hagyjuk ezt a kapcsolatot.
2015. jan. 6. 14:15
 15/63 A kérdező kommentje:

Pedig minden rendben volt. Kiegészítettük egymást, ő kirángatott engem a vackomból én meg "csitítottam őt". És azt mondta, hogy milyen jó így, milyen jó néha csak lazítani velem, nem állandóan pörögni.


EZÉRT NEM ÉRTEK SEMMIT! Hogy mi és miért.

Volt még a szakítás előtt pár nappal olyan, hogy én nekem el kellett utaznom jó pár súlyos kilométerrel arrébb és csak éjszaka jöttem haza. És addig nem feküdt le és aludt el, amíg haza nem értem és megtudta, hogy minden rendben volt, érdeklődött mi volt stb. Szóval.... :(


Eleve távkapcsolat, oké, de eddig minden rendben volt! MINDEN! Hirtelen jött az egész.

2015. jan. 6. 14:18
 16/63 anonim ***** válasza:

Sajnálom, hogy ilyen hirtelen jött a szakítás. Úgy tűnik részéről csak fellángolás volt. Beszélj vele, lehet nem akarja újrakezdeni, de hidd el segíteni fog.

Tudom, hogy most rossz mivel szereted és azt hiszed nem lesz több ilyen, de hidd el nekem, ha ő lenne az a lány, aki hozzád illik, most is együtt lennétek és nem szakított volna. Pár hónap még és belefogsz törődni, hogy ennek vége. Majd idővel találkozol azzal a lánnyal, akivel még jobb lesz minden és nevetni fogsz azon mennyit voltál képes magad kínozni egy csaj miatt, aki elhagyott.

2015. jan. 6. 14:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/63 A kérdező kommentje:
Hát én sem hiszem el hogy elhagyott. De mondjuk úgy hogy eddig rá vártam, eddig nem nagyon voltam hajlandó belemenni kapcsolatba, Ő megfogott... Fellángolás, a másik legnagyobb átbaszása?!
2015. jan. 6. 14:58
 18/63 A kérdező kommentje:
Én miért lettem ennyire szerelmes?! Minden pillanatban az kívánom, hogy megölelhessem. Minden percben reménykedek, hogy újra Ő és én... Kibszott szerelem.
2015. jan. 6. 15:38
 19/63 anonim ***** válasza:

baromian sajnállak őszintén :((

remélem kihevered :)

2015. jan. 6. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/63 A kérdező kommentje:

Egyébként ilyeneket mondott, hogy: Imádlak, minden tulajdonságoddal együtt. Úristen, dehogyis, nem mondtam le rólad!


De pedig úgy tűnik igen. Bár fogalmam sincs, hogy miért ne akarna esélyt adni magának is. Hisz, nagyon jó kapcsolatunk volt, egymás mellett álltunk mindenben, az érdeklődési körünk is hasonló, jól kiegészítettük egymást, sokan mondták, hogy összeillünk.


Sok sok jó emlék, nincs is rossz! Soha nem veszekedtünk, voltak félreértések és összetűzések, de megoldottuk könnyedén.


Ő kell nekem, csak nem tudom mennyire nézne őrültnek, ha komoly "hadjáratba" kezdenék érte... Szeretem, imádom, habár lelkem mélyen talán most utálom is ezekért a sebekért. :)

Tudja jól, hogy ezeket a sebeket ő tudja csak meggyógyítani... sem az idő, sem más.

2015. jan. 6. 18:33
1 2 3 4 5 6 7

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!