Miért taszítok el magamtól minden fiút aki közeledne?

Egy egyszerű középiskolás lány vagyok. Ritkán eljárok a barátaimmal bulikba, strandra vagy csak egyszerűen elmegyünk a városba sétálni. Sok új srácot ismertünk meg például a koleszban vagy teljesen új arcokat mondjuk a strandon, bulikban. Általában az a fiú akivel megismerkedem először mindig kedves és vicces. Ilyenkor még halványan úgy érzem hogy tetszhetne is. Egyébként van egy fiú aki nagyon tetszik és ő fontosabb. Szóval eleinte minden jó azt hiszem hogy lesz egy újabb fiúhaverom aki jól is néz ki meg vicces is. Aztán történik valami és elkezdenek eszméletlen módon nyomulni. Például nemrég a strandon ismertem meg egy srácot akivel tök jól elvoltunk. Majdnem belefulladtam a vízbe és segített feljönni a víz alól aztán szóba elegyedtünk stb. Szóval minden jó volt elhaverkodtam volna vele DE. 2 órával a megismerkedésünk után állandóan fogdosta a derekamat, burkoltan szexuális utalásokat is tett, felhozta hogy nincs barátnője és nem hagyta hogy bárhova is egyedül menjek. Egyszóval borzasztóan elkezdett nyomulni és ez nekem SOK. Ez az a pont amikor már szinte undorodom a sráctól mert alig ismer és nem igaz hogy nyomulni kell. Nem szándékosan gondolom ezt egyszerűen menekülök mert nem akarok kapcsolatot senkivel csak azzal a fiúval aki tetszik. Azt viszont nem tudom hogy tőle is megijednék-e de úgy érzem hogy nem igazán mert őt akarom. Csak egyszerűen ki nem állhatom hogy valaki alig ismer és fogdos össze vissza és nem hagyja hogy letoljam magamról a kezét, meg hogy 2 napja ismer de szíveket ír nekem üzenetben facebookon.

Miért kell ezt csinálni? Normális a reakcióm hogy számomra ez nem elfogadott vagy magától értetődő?