Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
nem voltam férfi.
nem voltam magabiztos.
nem voltam semmi.
sőt...én 1 lány voltam.
egy félős kislány...mit hittem úristen...jézusom, én hülye barom.
de nem baj, rájöttem a hibáimra.
tudom miken kell változtassak és ezt neki köszönhetem.
tudom, hogy gyenge voltam, de azt is tudom, hogy van bennem akarat és van bennem tenni akarás...hisz összejöhettem volna pl 1 másik lánnyal, de nem tettem, mert nekem ő kell senki más...
igen, tudom mit rontottam el és tudom min kell változtassak.
hétfőtől változtatok.
kidobom azt a hülye flexet és azokat a szemét gyógyszereket is...na jó az antidepresszánsokat és a xanaxot nem, de a többit igen...ja meg az öngyilkosság elleni gyógyszert se dobom ki. De a többi repül...és elkezdem...elkezdem....nem magamért, hanem Liáért. Nem érdekel ha komplett idiótát csinálok magamból, nem érdekel...nekem ő kell, érte vállalok mindent. Mert szeretem.
jézusom...mit csinált velem ez a lány.
Hidd el, jönnek majd mások, sokkal jobbak! A flexet ne dobd ki, jó az még! Van der Graaf-generátort is lehet belőle építeni! :D
A gyilkolásra szánt gyógyszereket meg add le egy gyógyszertárban!
igen....kitörök...érte.
ennyi volt és nem tovább.
hiszek benne, hiszek magamban, sikerülni fog, sikerülnie kell.
mert ő a végzetem.
jajj neked világ ha az utamba állsz.
ez lesz a jelmondatom.
igen...ha visszagondolok....arra a 12 évre....igen...tudom mit kell tennem.
tudom.
Orkeny Istvan
A végzet
Valahol a Nagy Magyar Alföldnek egy kicsike tanyáján éldegélt egy család, apa, anya és két gyerek, mind pogácsakedvelők.
Ha a mamának volt rá ideje, s kedvében akart járni övéinek, sütött nekik egy nagy tepsi pogácsát.
Egyszer azonban liszt helyett mérges rovarirtószert gyúrt a tésztába. Ízre nem volt rosszabb, így hát jól bepogácsáztak, s reggelre meghaltak mind a négyen, az apa, az anya, a gyerekek.
Negyednap eltemették őket, s aztán összejött a rokonság meg a közeli és távolabbi szomszédok, ahogy az már illik, halotti torra. Homoki bort ittak, s hozzá a maradék pogácsát majszolgatták. El is patkoltak mind, ahányan voltak.
A mentősöknek - az orvosnak, a két hordágyvivőnek meg a sofőrnek - már nem akadt dolguk. Csak fejcsóválva körüljárták azt a sok halottat, s mielőtt visszaindultak volna, megettek néhány pogácsát, ittak rá egy kis bort.
Kivéve a sofőrt. Bort nem ihatott, mert vezetnie kellett, a pogácsát pedig nem szerette. De ami ott maradt a tepsiben, azt újságpapírba csomagolva letette az ülése mellé, hogy kárba ne vesszen. Jó lesz az még, gondolta, valakinek.
És most viszi!
21 éves vagyok.
de miért gondolkozok gyerekesen?
én 12 évig szenvedtem egy nyomorult szobában és tudom hogy nekem az a lány a végzetem.
szeretem.
lett volna másik akivel összejövök, de nem kellett és azért mert én mást szeretek.
ez lenne gyerekes?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!