Hány elhanyagolt párkapcsolatban élő nő van itt?

Nyílván nem ismerem az életed, de akkor is kiállok amellett, hogy meg lehet oldani azt, amit igazán akarunk. A szótárból ki kell törölni a lehetetlent.

Pontosabban megfogalmazva a lehetetlent el lehet érni, csak nem olyan könnyű.

Tényleg mindent megtettél volna?

És tegyük fel, hogy igen. Akkor most itt járnátok a pároddal?

Nem elemezni akarlak, kérlek, ne értsd ezt félre, pusztán a jószándék vezérel, és az hogy a boldogságotok vissza térjen. Az én szüleim most válnak, tudom miről beszélek....ők is azt hiszik, mindent megtettek.

Beszélgettek ti erről?

Az őszinte kommunikáció sok agyalással töltött időt megspórolhat. Neki miért nem mondod el azt, hogy szeretnéd feldobni a szexuális életeteket? Megkérdezhetnéd, hogy ő mit szeretne, de ne hagyd hogy elintézze annyival, hogy neki ez így jó. Mert látszólag sem az. Kétlem, hogy meguntátok volna egymás (kivéve ha ennyi éven keresztül napjába 3x estetek egymásnak).

Lehetséges hogy nem érzi már férfinak magát. Gyerek, egyebek miatt ez előjöhet. Nem ismerem a párod, de BESZÉLJETEK. őszintén. Ennél jobbat nem hiszem hogy tehetnél..

Megértelek.

De akkor itt jön az első kommentemben említett vészmadárkodás...

Bocs,hogy kicsit beleszolok , most pasikent szeretnem leirni a ferfiak "vedelmeben" ,hogy a pasik oriasi nagy resze egyszeruen nem hajlik a problema megoldasara . Sot : szerintunk nem is letezo problema az elhidegules . Idegesek leszunk, makacsak ha erre terelodik a beszelgetes es egyszeruen bezarkozunk . Sajnos megesett velem es ahogy itt mar leirtak,a kedvesem minden ilyen probalkozasa csodot mondott , pedig most igy visszagondolvs eveken keresztul probalta megoldani a (szamomra nem is letezo) gondot . Sajnos a vege az lett,hogy egy kollegaja beleszeretett es nagyon hosszu "lelkisegely" utan kialakult a paromban is egyfajta erzelem iranta . En mar csak akkor kaptam eszhez,amikor majdnem keso volt . Szegyellem,de csak akkor vettem eszre az evek ota mellettem levo csodat,amikor mar mas is felfigyelt ra es amikor mar majdnem elvesztettem . Azota megoldodni latszik a gondunk , visszatalaltunk egymashoz ( de iszonyuan nehez tultenni magam a megcsalason) ,sokat fejlodott a kapcsolatunk es tudom,hogy mar soha nem fogom ennyire elengedni - amennyire rajtam fog mulni.

Nagy elkeseredesemben talaltam ide is es szomoruan tapasztalom azt,amit a kerdezo is irt : a kapcsolatok egy resze pontosan igy borul ossze,ezrt nagyon is jogos a kerdes . Szoval uraim ,mindenki nezzen magaba es ha mar a szeretett no kifordul a kapcsolatbol,akkor gondolkodjon el rajta mielott lek..vazza,hogy vajon mindent megtett-e azert ,hogy ne igy vegzodjon a " holtodiglan"