Mit láthat egy ilyen egyszerű pasiban egy nagyon jó nő, hogy összejön vele?

Volt egy barátnőm (igen, már csak volt...), aki nem értette anno, miért jöttem össze a férjemmel. Ő kinézetre átlagos (objektíven nézve legalábbis, de nekem mindig tetszett amúgy, láttam benne "valamit"), nem diplomás, olyan középszarul keresett, normálisan öltözött, de nem nagyon érdekelte a divat, a státuszszimbólumok meg ilyen baromságok, sose csinált titkot abból, hogy egy viszonylag egyszerű élettel beérné.

Én diplomás vagyok, jól keresek (bár ez akkoriban még nem volt igaz), külsőre szerintem átlagos, mások szerint az átlagnál csinosabb vagyok, sose vágytam luxusra, csak egy kb. kényelmes életre. A barátnőm leginkább azon volt leakadva, hogy találnék sokkal jobb pasit, egzisztenciálisan, státusz szempontjából, kinézetre stb., miért érem be vele. Tehát kb ugyanazon, amin te.

Elárulom a titkot: azért kellett ez a pasi (amellett, hogy nyilván vonzódtam hozzá), mert normális. Nem hímsoviniszta, nincsenek mindenféle komplexusai, nem akar állandóan f.szt méregetni másokkal. Teljesen egyenlő félként kezel, odafigyel rám, nem kacsintgat kifelé mellőlem, ÉN kellek neki, és nemcsak külsőleg, hanem minden szempontból. Egyedül vele éreztem azt, hogy úgy kellek neki, ahogy vagyok. 15 éve együtt vagyunk, lett két gyerekünk, de köztünk semmi sem változott. Van egy egészen kényelmes és boldog életünk, szerintem amúgy anyagi szempontból többet raktunk össze, mint amire neki magától igénye lett volna, ez nagyrészt az én hatásom. De sosem bántam meg, hogy "beértem vele".